Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
1. füzet - Nagy L.-Tóth S.: Árvizek rendkívüliségének jellemzése
120 Nagy L—Tóth S. 3.2. Nag y katasztrófák összehasonlítása Nagy katasztrófák összehasonlítása szempontjából nagyon fontos figyelembe venni azt a teherviselő közeget, amelyben a katasztrófa bekövetkezik. A teherviselő közeg figyelembe vételére a katasztrófa következményei szempontjából van lehetőség. Teherviselő közeg jelenti az érintett lakosság lélekszámát, vagy azt a gazdasági környezetet, ahol az esemény bekövetkezik. Az I. táblázatban bemutatott katasztrófáknál a figyelembe vehetjük a nemzeti jövedelmet és a lakosság lélekszámát. A katasztrófák rendezett formáját mutatja а Ш. és IV. táblázat. A rendezés alapeleme az Hl. táblázatban a kár nagysága az ország gazdasági potenciáljához (GDP-hez) viszonyítva Az V. táblázatban a 2002. év nagy katasztrófáinál az elvesztett életeknek az ország lélekszámához viszonyított aránya alapján (Fischer 2002). Kontinens méretű országoknál kisebb területek figyelembe vétele ajánlott, ugyanis például egy távol-keleti földrengés esetén Oroszország európai régiójában élőket figyelembe venni az érintettek számításánál deformálja az eredményt (ugyanakkor kár szempontjából az előző példában az európai régióban élők is hozzájárulnak kárenyhítéshez és a helyreállításhoz). Ez a módszer segít kiegyenlíteni a különböző fejlettségű és a különböző népsűrűségű országok közötti különbségeket. A III. táblázat alapján megállapítható: — a kár GDP%-ban széles határok között mozog; — a legmagasabb kár, a GDP több mint tíz százaléka, a grúz földrengés esetében volt. Figyelembe véve, hogy a kormányok lehetőségei a működési költségek felett a GDP 10-20%-a között változik, ez azt jelenti, hogy egy évre a nemzeti jövedelem „hasznát" a károk helyreállítása viszi el; — a 2002. évi közép-európai árvizek a károsodott országok GDP-nek kb. 0,6%-át jelentették. Természetesen az érintett országok nem a GDP arányában részesedtek a károkból, így ez a számítást csak jó közelítésként lehet figyelembe venni. A 2002. évi árvíz Csehországban 3,5 milliárd dollár kárral jelentkezett, ami a GDP %-a; — a 2002. évi nagy katasztrófák közül csak négynél volt a kár a GDP 1%-nál magasabb. Ezeknél az eseményeknél nemzetközi segítségnyújtás kérése és adása feltétlenül elvárható; — amennyiben a katasztrófa következtében keletkezett kár meghaladja az ország (vagy országok) GDP-jének 10%-át, rendkívül súlyos eseményként értékelhető, ami már földi méretekben is nemzetközi nagy katasztrófának számít. A IV. táblázat az 1997—99. évi nagy katasztrófák áldozatainak számát mutatja az ország népességével együtt. Megállapítható, hogy — a legmagasabb az áldozatok aránya az afganisztáni földrengésnél, ahol az ország csaknem minden tízezredik lakosa a katasztrófa áldozatává vált; — több országnál a lakosság 0,000 001 része az elviselhetőségi küszöb, amit a természeti katasztrófa következtében elhalálozottak számára megállapítottak. Ez
