Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
1. füzet - Nagy L.-Tóth S.: Árvizek rendkívüliségének jellemzése
lïziigyi Közlemények, LXXXV. évfolyam 2003. évi 1. füzet ÁRVIZEK RENDKÍVÜLISÉGÉNEK JELLEMZÉSE NAGY LÁSZLÓ és TÓTH SÁNDOR Magyarország legnagyobb természeti katasztrófa veszélyforrása az árvíz. Az árvízzel való küzdelem a Kárpát-medencében örök(lctes) probléma. Jelentőségét az évszádok sem csökkentik. Árvízre a jövőben is számítani kell, azonban ezek súlyossága csökkenthető. Az árvizek rendkívülisége ismert, de nem pontosan meghatározott fogalom. Legegyszerűbb megközelítésben rendkívülinek akkor nevezünk egy eseményt, ha a megszokottól eltér. Az árvíznél, mint műszaki fogalomnál azonban ennél pontosabb és műszaki alapokon álló megközelítés szükséges. Az árvízi tervezés jelenlegi gyakorlata a 100 vagy 1000 éves visszatérési idejű árvizek szintjeihez kapcsolódik, és alapvetően - legalábbis statisztikai módszertani szempontból — az idősorok változatlanságán alapul, azaz hallgatólagosan a medermorfológia, az esésviszonyok, az átfolyási keresztmetszetek, a lefolyási tényezők, a klímaviszonyok, tehát az árhullámot alakító hidrodinamikai, és hidrometeorológiai tényezők hosszabb idejű állandóságát feltételezi. A vízállás észlelési adatsoraink hosszúsága, sem pedig az adatok függősége nem teszi lehetővé, hogy az árvízszintek változási irányairól megbízható állításokat tegyünk, ill. másképpen fogalmazva jelenlegi ismereteink szerint nincs olyan módszer, amellyel az adatsorainkat a trend-analízisek megbízható végrehajtására alkalmas módon transzformálhatjuk. Ez a módszertani (ill. észlelési) anomália a gyakorlatban oly módon is jelentkezik hogy a // ma x-t (LNV") sorozatban meghaladó, egymást követő árvizekről (Tisza 1998-2001. évi árhullámai) nem tudjuk eldönteni, hogy azok a vízgyűjtőn vagy a klímaviszonyokban történő esetleges változások eredményei, vagy egyszerűen csak rövid az adatsorunk, vagy csak szerencsétlenül halmozódó véletlenszerű jelenségek. E tényből következő további alapvető hátrány az is, hogy a jelenlegi statisztikai módszerekkel csak arra van lehetőségünk, hogy utólag megállapíthassuk, a számított (méretezett) koronaszintek meghatározása helyes volt-e, vagy nem. A tervezés pedig alapvetően előrelátást jelent (Szlávi к 1999. 2000). 1. Az árvizek jellemzése Az árvizet első sorban a műszaki paramétereivel jellemzünk: - vízállás magasság és ehhez kapcsolódó jellemzőkkel, mint - visszatérési idő, vagy vízállás valószínűség; - adott szintet meghaladó árvíz tartóssága, A kézirat érkezett: 2003. VI. 5. Nagy László oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF Budapest) főtanácsosa. Tóth Sándor oki. mérnök, az OVF vezető főtanácsosa. Tóth Sándor oki. mérnök, az OVF vezető főtanácsosa.
