Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás és a lefolyás-szabályozás, mint a fenntartható fejlődés alapjai

92 Kozák Miklós tömege szennyezi lételemeinket (víz, levegő, talaj). Nem más ez, mint az emberiség által szervezett lassú önpusztítás — utódaival szemben pedig önzés - ami méltatlan az emberiséghez. A probléma azon ellentmondásaira, hogy az energiatermelésnek léteznek olyan más formái is, melyeknek forrásait a természet örökösen és ingyen megújítja, már régen rájött az emberiség. Ezek a megújuló (nap, víz, szél, geotermikus, hullám) és a megújítható (bio, hidrogén) energiák, melyeket a természet (hidrológiai és meteorológiai) körfolyamatai állandóan megújítanak. így e megújuló energiák terén a több mint száz évvel ezelőtt elkezdődött fejlődés eredményeként napjainkra a vízerő hasznosítás bizonyult a legeredményesebbnek, hiszen 2000-ben az energiatermelés ágazati megoszlása - világszinten - a kővetkező volt: - Hőerőművek 63% - Vízerőművek 19% - Nukleáris erőmüvek 17% - Geotermális, Nap stb. 1% Nagy kérdés, hogy az energiaellátás a jövőben milyen irányban fejlődjön tovább? A lehetőségek igen elgondolkoztatóak. Földünk műszakilag hasznosítható megújuló (x) és megújítható (xx) energiájának bázisadatai a Mosonyi által alapított IHA szerint: - vízenergia (x) 15 000 TWh/év - szélenergia (x)25 -s- 50 000 TWh/év - biomassza (xx)10 4- 30 000 TWh/év - geotermális (x-xx) 150 000 TWh/év - napenergia (x) 100 000 2 000 000 TWh/év - árapály és hullám (x) 15 000 TWh/év A harmadik évezred elején a föld energiafogyasztása 15 000 TWh/év, ami az előrejelzések szerint 2050-re 45 000 TWh-ra növekedhet. A légszennyezésért a kalorikus erőművek a felelősek, amit a 2. ábra jól szemléltet. Ebből az is nyilvánvaló, hogy a vízerőműveket — társadalmunk prognosztikus szemléletű része — miért nevezi ,^öld erőműveknek". Ezeket az adatokat és az egyes energiatermelő rendszerek környezetre gyakorolt káros hatásait figyelembe véve vitathatatlan, hogy a megújuló energiáknak a jövőben kiemelt szerepe kell legyen mind a klíma stabilizálásában, mind a fenntartható fejlődés biztosításában. Ezekből is érthető, hogy a megújuló energiák felgyorsított ütemű fejlesztését és e beruházásuk preferált támogatását mind az EU, mind az eddigi öt környezetvédelemmel foglalkozó világkonferencia fontosnak tartotta (amiről itthon a magyar résztvevők hallgatnak). Az ottani állásfoglalásoknak megfelelően, az előrejelzések szerint 2020-ig a megújuló energiák, s benne a vízerőművek beépített teljesítménye a jelenleginek háromszorosára növekedhet. A több mint 100 éve már kiépült és üzemelő vízerőművek eddigi tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy ezek adják a legtisztább ,^öld energiát" (1., 2. ábra). Vitathatatlan, hogy a gondosan tervezett vízerőművek mellett akadnak nem megfelelőek is. Emellett egyik hátrányuk „a magas beruházási költség", de természetvédelmi előnyeik vitathatatlanok: - energiabázisát a természeti körfolyamatok megújítják - a legtisztább energia (/. és 2. ábra)