Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: A beszivárgás vizsgálata a Zala-vízgyűjtőn

A beszivárgás vizsgálata a Zala-vízgyiijtön 85 - I> Q

m

s, azaz a beszivárgott víznek csak egy része kerül a vízfolyásba, másik része a mélyebb víztározókba vándorol, nem vesz részt a lefolyásban és veszteség lesz, tehát I = I

S

U+I

S = Q

m

s + /,. Mindhárom esetben lehetőség van arra, hogy fokozatos közelítéssel meghatározzuk az /j beszivárgást adó vízgyűjtörészek kőzettanilag homogén területrészei /? lefolyásainak Л«,/ illetve F

Sj részét. A vízgyűjtörészek beszivárgásának számításhoz használt (9)-ben /?-ket fokozatosan csökkentve elérhető a / = Q

m

s helyzet. Az erre érvényes értékek lesznek a vízfolyást tápláló F

s

u beszivárgási részek, míg a ÍJ Fsu — lesz a lefolyásban részt nem vevő beszivárgási rész. A vízfolyásokat tápláló beszivárgásokat а II. táblázatban találjuk. Ezeket a beszivárgási térkép vonatkozó homogén területrészeinek beszivárgásaiból levonva előáll a talajvíztározóból a mélyebb víztartóba beszivárgást biztosító területek térképe (4. ábra). II. táblázat Vízfolyást tápláló beszivárgási rész Vízgyűjtőrész Közetfajta Vízfolyásba jutó beszivárgás F

s

uj, mm Zala Nagyrákos-Zalaegerszeg között kavics 135 Sárvíz kavics-homok 60-25 Zala „közvetlen" Zalaegerszeg-Zalabér között kavics 60 Széplaki kavics-homok 125-40 Nádas kavics 60 Marótvölgyi homok 50 6. Értékelés A talajvíz-háztartási jelleggörbék felhasználásával lehetővé vált a beszivárgás sokéves átlagértékének vízgyűjtő részenkénti meghatározása és ennél részletesebb térképi ábrázolása is. Lehetővé vált továbbá ugyanez a mélyebb víztartó rétegeket tápláló beszivárgási részre is. Vizsgálati eredményeinket a vízgyűjtő fajlagos kisvízi lefolyási térképével (Szilágyi 1987) kiegészítve az alábbiakat állapíthatjuk meg: A Zala vízgyűjtőjének azon részein, amelyeken a talajréteg alatt kavics és homok van, jelentős mennyiségű csapadékvíz szivárog be. A kavicsba beszivárgott csapadékvíz majdnem teljes egészében a felszínen folyik le a Zalaegerszeg feletti vízgyüjtőrészen. Ennek megfelelően jelentős a patakok kisvízi hozama, a területen több nagy hozamú forrás fakad. A Sárvíz homokos-kavicsos vízgyűjtőjén nagyon jelentős a teljes beszivárgás. Ennek közel fele azonban a mélyebb víztározó rétegeket táplálja. Nagy-közepes fajlagos kisvízi hozamú patakok folynak a vízgyűjtő északi felében.