Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
1. füzet - Koris Kálmán: A hazai hegy- és dombvidék kisvízgyűjtők árvízhozamainak meghatározása
A hazai hegy- és dombvidéki kisvizgyűjtők árvízhozamainak meghatározása 71 - talajfizikai megnevezés (agyag, vályog, homok és ezek átmenetei), — geológiai megnevezés (karbonátos, üledékes, vulkanikus). AIV. táblázat lefolyási régiónként megadja a paraméterek szélsőértékeit, azaz minimumát és maximumát. A táblázat azon vízgyűjtők adatai alapján készült, melyek a segédlet hidrológiai adatbázisát képezték. A nagyvízi lefolyást befolyásoló paraméterek és a IV. táblázat adatai a segédlet alkalmazhatóságának, azaz a hidrológiai analógia fennállásának igen fontos tényezői. (A hidrológiai analógiát a vizsgált vízgyűjtő és a felhasznált bázisvízgyüjtők között értelmezzük.) Ha ugyanis a vizsgált vízgyűjtő paraméterei a IV. táblázat minimálismaximális határértékei közé esnek, a hidrológiai analógiát meglévőnek tekintjük, és a segédlet mindenképpen alkalmazható. (Természetesen a segédletek akkor is alkalmazhatók, ha a vizsgált vízgyűjtő paraméterei nem esnek a határértékek közé, de ekkor a lefolyási viszonyokat több oldalról kell elemezni.) Ugyanakkor a kiszámított paraméterek és a IV. táblázat határértékeinek összevetése alapján a hidrológiai—lefolyási viszonyok minősíthetők, azaz eldönthető, hogy a vizsgált vízgyűjtőn a lefolyási viszonyok hevesek, átlagosak, vagy nyugodtak (kiegyenlítettek). A lefolyási viszonyok meghatározásának, minősítésének még számos más módja is van, ezek közül az egyik legfontosabb a helyszíni bejárás, és az abból levonható következtetések. A lefolyási viszonyok fentiek szerinti elemzése után a ^«/„-fajlagos árvízhozam a 2. ábra, - illetőleg a hasonló ábrák grafikonjai - segítségével felvehető. Az összefüggésekkel a p- 5%-os (átlagosan 20 évenként egyszer előforduló) árvízhozam a Q$o / o = qs% • A [m 3s '] képlettel számítható. Tetszőleges valószínűségű árvízhozamokra a következő táblázat ai — dimenzió nélküli szorzószámaival lehet áttérni. Általánosságban a p%-os előfordulási valószínűségű árvízhozam: Q p % [mV] = a, • <75% [mV 1 km2] • A [km 2] módon számítható. Abban az esetben, ha számításaink eredményét más, korábbi eljárások eredményeivel kívánjuk összevetni, akkor elsősorban a Csermák-féle tapasztalati árvízszámítási eljárás eredményével tegyünk összehasonlítást. 4. Példa a segédlettel történő számításra Adott az észak-magyarországi régió területén egy A - 156 km 2 területű vízgyűjtő. Határozzuk meg a p- 1%-os előfordulási valószínűségű árvízhozamot, Q\%-oX\ Először a lefolyási viszonyokat minősítjük. Helyszíni bejárás alapján azt állapítottuk meg, hogy a lefolyási viszonyok hevesek. Ezért a 2. ábra alapján a felső sáv határoló vonalát használva a fajlagos lefolyás értéke: q 5 % = 0,45 mV km-2 A valószínűségi szorzó a vonatkozó táblázat szerint:
