Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Víziig) i Közlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 4. fiizet A LAPINCS ÁRAPASZTÓ VÁPA ÉPÍTÉSE GAÁL RÓBERT, HORVÁTH CSABA Szentgotthárd térségében 2002. évben elkészült a Lapines árapasztó vápa. Ez az országhatáron átnyúló létesítmény az Európai Unió támogatásával készült. Az árvízvédelem mellett területfejlesztési és ökológiai célokat is szolgál, s megvalósítása több hasznosítható tapasztalatot eredményezett. 1. A térség árvízi helyzete Szentgotthárd az Alpok lábánál, a Rába és a Lapines folyók találkozásánál fekszik. Mindkét folyó —Szentgotthárd feletti - vízgyűjtő területének jelentős része Ausztria területére esik {Bergmann—Domokos 1997). A Rába és a Lapines együttes vízgyűjtő területe Szentgotthárd felett 3084 km

2, ahol három közel azonos hosszúságú és vizgyüjtöjü vízfolyás található: a Raab (Rába), a Feistritz és a Lafnitz (Lapines, I. ábra). A Feistritz még Ausztria területén egyesül a Lapincesal, így a Lapines amikor Szentgotthárdra ér, mind a vízgyűjtő területe, mind pedig a vízhozama, mintegy kétszerese a Rábáénak. Szentgotthárd felett a folyók vízgyűjtő területe hasonló alakú és topográfiai adottságú, ezért árvizeik kedvezőtlen esetben egyszerre érkeznek magyar területre. Ebből adódóan a tavaszi hóolvadásből, vagy a jelentősebb csapadékokból (Ambrózi 1997) hirtelen, heves áradások jöhetnek létre, amelyek Szentgotthárdnál pár óra alatt méteres nagyságrendű vízszintemelkedést eredményezhetnek (Szilágyi 1988). Főleg a több, sűrűn egymást követő (egymásra futó) árhullámok jelenthetnek nagyobb veszélyt. Adott esetben védekezésre — a hirtelen jelentkező árhullámok miatt — nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Ezért nagyon fontos, hogy a szentgotthárdi árvízvédelmi rendszer megfelelő biztonsággal legyen kiépítve. A Rábán és a Lapincson kisebb áradások évente többször is előfordulhatnak. Nagyobb árvizek, amelyek részleges völgyi elöntéseket okozhatnak 5-6 évenként, teljes völgyi elöntést okozó árhullámok általában 15-20 évenként jelentkeznek. (Utóbbi nagyságrendű árvíz volt 1996 áprilisában, amikor a Lapincsbó\ osztrák területen kilépő víz, a Láhn-patak völgyét átszelő Heiligenkreuz-Mogersdorfösszekötő utat is elöntötte.) A térséget 1965-ben nagy árvíz sújtotta (Goda—Vasvári 1997). A több árhulláin egymásra futásából kialakult árvíz, védmüvek hiányában, jelentős elöntéseket okozott Szentgotthárdon és a Rába-völgyben. A Rába-völgy teljes (2,5-3,0 km szélességben) víz alá került. A levonuló árvíz lakott területeket érintve, jelentős károkat okozott. A A kézirat érkezett: 2003. I. 31. Gaál Róbert oki. építőmérnök, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYU-DU VÍZIG Szombathely) osztályvezetője. Horváth Csaba oki. építőmérnök a NYU-DU VÍZIG csoportvezetője.