Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízminőségi kárelhárítás gy akorlati kérdései 673 3.3. Mintavétel, elemzés, kiértékelés, minősítés A szennyezettség mértékének, a szennyező anyag mibenlétének, koncentrációjá­nak meghatározásához már a minta vételénél is körültekintően kell eljárni. A mintavé­telt az érintett víztestre nézve jellemző helyen kell elvégezni, hiszen a minta alapján az egész víztestre vonatkozó általánosításokat kell levonni (szennyezőanyag, annak mennyisége, koncentráció, eloszlás). A lehető leggyorsabban laboratóriumba kell jut­tatni a vett mintát, majd a körülményektől függően elvégezni a pontos analízist. Fon­tos, hogy akár már a helyszínen értékelhető eredményhez jusson a védelemvezetés. Ennek érdekében a vízügyi igazgatóságok fel vannak szerelve hordozható müszertás­kákkal, gyorsteszt készítésére alkalmas módszerekkel. A helyszíni gyorstesztek vi­szont többnyire nem olyan szabatosak, pontosak, mint ami a laboratóriumi technológi­ákkal elérhető (Megjegyzendő, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett, különböző módszereket alkalmazó vizsgálati eredmények között lehet eltérés. Ugyanez vonatkozik a különböző laboratóriumok azonos módszerrel végzett vizsgálatai alapján kapott eredményekre is.) Még gyors, zökkenőmentes, alapos mintavevő, elemző, kiér­tékelő munka esetén is tisztában kell lenni azzal, hogy a kapott eredmény - amire építjük, ami alapján meghatározzuk a védekezés egész stratégiáját-valójában azt mu­tatja meg, hogy órákkal korábban mi volt a jellemző a mintavétel helyszínén ill. a vett mintában. Ezt különösen folyóvíz esetén figyelemre méltó megfontolni. Nagy segítsé­getjelenthet ezért a szennyezés forrásától szerzett információ. Alkalmanként ellenőrző mérések is szükségesek és nem mindig dönthető el gyorsan és nagy biztonsággal, hogy a szóba jöhető komponensek közül melyikre kell feltétlenül vizsgálatot végezni. A rendkívüli vízszennyezéssel járó felelősség megállapítása, kártérítési igény el­bírálása céljából végzett vizsgálatok alapja, hogy megfelelő minta álljon rendelkezés­re. A minta csak akkor használható, ha: jellemző, szakszerűen vett és megbízható. Jellemző a minta, ha a szennyezett vízből vették, tehát azon a helyen és akkor kell mintázni, ahol és amikor a szennyezés, illetve annak következményei jól észlelhetők. Szakszerűen vett a minta, ha a mintavételezésnél megtartják a víz mintázására érvé­nyes általános irányelveket, a mintavétel módjának, edényzetének, tartósításának, mennyiségének megválasztásánál szem előtt tartják a feldolgozási és vizsgálati mód­szerek követelményeit. Megbízható a minta, ha nem merülhet fel kétség arra nézve, hogy jellemző és szakszerűen vett. Tekintettel arra, hogy a károsultnak vagy a kárt okozónak érdeke lehet a vízminta meghamisítása és így a felelősség elhárítása, bekül­dött minták nem használhatók (KSZI2001 ). A vízminőség-vizsgálat eredményének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy különösen folyó vizek esetében gyorsan változhat a helyzet, a szennyezés terjed, a laborvizsgálat által megállapított, alapadatként kezelt jellemzők megváltozhatnak, mi­re az operatív végrehajtásra kerül sor. 3.4. Operatív beavatkozás A minták kiértékelését követően a helyszíni szemlén tapasztaltak figyelembe vé­telével a védelemvezetésnek meg kell tervezni a védekezési stratégiát, a beavatkozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom