Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

670 Magyarícs András Soroksári-Dunaágon és a Kiskörei-tározón is. Az elpusztult állati tetemek bomlástermékeik révén okozhatnak további megengedhetetlen vízszennyezést, ezért szükséges mielőbbi eltávolításuk. Hasonlóképpen a további szennyezés elkerülésére szükséges a túlburjánzó vízi növényzet (alga, békalencse, hínár stb.) eltávolítása is. A bekövetkezett vízminőség-romlások okozta vízminőségi kárelhárítási eseteknél 80-85 %-ban olajszármazékok okozzák a szennyezést. A vízszennyezések fő forrásai : - ipari- és mezőgazdasági üzemek, technológiai anyagok, - közúti közlekedés, szállítás, - csővezetékes szállítás, - vízi közlekedés, kikötők, - ipari és kommunális szennyvizek, - hő-szennyezés, - maga a természet. Megtörténhet, hogy egy árhullám-levonulás párosul vízminőségi kárral. Az árvíz azért jár együtt általában vízminőség romlással, mert a megáradt folyó vize az ártérre kijutva hordalékot, növényi maradványokat, szemetet, elhullott állatok tetemét, vegyi, szennyező anyagokat ragad magával. Emésztök, szennyvíztisztítók tartalma kerülhet közvetlenül a vízfolyásba: mindez vízszennyezést okoz. A védekezés sikeres végrehajtását pedig veszélyeztetheti a vízfolyáson előforduló uszadék, fatörzs, ami a telepített védelmi vonalakat károsíthatja, és a védekezés hatékonyságának rontásán túlmenően tönkre is teheti azokat. Az árvíz mértékétől függően lehetséges a beavatkozás, hiszen ilyenkor a védekezést nehezítő tényezők megsokasodnak. A megnövekedett vízsebesség, nagyobb vízfelület, változó vízmozgás, a védekezési figyelem megosztottsága, a rendelkezésre álló kiképzett személyzet több párhuzamos feladat miatti megosztottsága, a kisegítő személyzet gyakorlatlansága, téli időszakban esetleg a folyót borító jég mind-mind a sikeres védekezést hátráltató tényezők. Ugyancsak nehezíti a védekezést a kiépített helyek használhatatlansága elöntés, megközelítési nehézségek miatt. Ilyenkor fokozottan érvényes tehát az adott helyzethez való alkalmazkodás, improvizáció szükségessége. Ilyen helyzetben a gondokat tetézi, hogy a szennyeződés a mederrézsűre, partra, parti növényzetre is kirakódik, főleg apadó ágban, majd a vízállás változásával, a vízszintemelkedéssel, a hullámzással együtt újra a vízbe jut. Ez gyakran újabb szennyezésnek tűnik, pedig csak az előző szennyeződés következménye. 3. A vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos feladatok 3.1. Megelőzés, felkészülés A vízminőségi kárelhárítási tevékenységre való felkészüléshez, a megelőző intézkedések megtételéhez - a jogszabályi háttér biztosítása, - a potenciális veszélyforrások felmérése, nyilvántartása, - az üzemi és területi védelmi tervek készítése,