Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
4. füzet - Kozák Miklós: Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből
588 Kozák Miklós zőek a tekintetben, hogy ez a vízi út halózat volt és legyen a jövőben is Kína keleti, nyugati és középső részét összekapcsoló vízi út hálózata, annak legfőbb ütőere. E térség vízi út hálózatának összes hossza 11 000 km, ami 70%-a Kína összes vízi útjának. Ezért is hívják a Jangce folyórendszerét „arany vízi útnak". Az elmúlt évek jelentős beruházásai ellenére a rendezetlen vízfolyásokon, különösen Csonking és Jicsang között, a vízi közlekedés feltételei ma már nem felelnek meg a követelményeknek. A szeszélyes vízjárás miatt a hajózás geometriai ( h, В, R) paraméterei elégtelenek, és akadályozzák a vízközlekedés fejlesztését is. A Három-szoros-vízerőmű megépítése után a folyókon már 10 000 tonnás tengerjáró hajók is közlekedhetnek s így a jelenlegi, évi 10 millió tonna áruszállítás 50 millió tonnára növekedhet, míg a szállítás költsége a jelenleginek 2/3-ára csökken. A szabályozás következtében Jicsang és Sanghaj közötti 1400 km-es szakaszon a jelenlegi (? m m=3000 m 3/s-os vízhozam £>=5000 nrVs-re növelhető, ami szintén javítja a hajózás geometriai és gazdaságossági paramétereit. A Háromszoros-vízerőműnek ez a vízkormányzási szerepe nagymértékben elősegíti Kína keleti, közép és délnyugati gazdasági körzetének a jelenleginél sokkal szorosabb gazdasági kapcsolatát, és nagymértékben fog hozzájárulni egy óriási, jelenleg elmaradott térség infrastrukturális fejlesztéséhez is. 2.7. Néhány különleges folyó szabályozásának tapasztalata A folyók szabályozására általános érvényű szabályok nincsenek, mivel az egész világon sincs két, minden tekintetben azonos folyó. Ezért csak néhány olyan folyó tapasztalataira térünk ki, melyek valamilyen szempontból tanulságosak lehetnek. A dél-ausztráliai Murray folyó a kontinens legnagyobb és gazdaságilag is a legjelentősebb folyója. Vízgyűjtőterülete 300 000 km 2, hossza 2600 km, és számtalan mellékága van. Évi csapadéka 600-1400 mm között változik, melyből az átlagos lefolyás csak 21 mm (3—1,5%). Medre több mint 30 000 éve stabil, de víz- és hordalék hozama csökkenő tendenciájú, az árvizek pedig csak átmeneti mederváltozást okoznak (Shumm-Winkley 1994). A dél-amerikai Amazonas a világ legbővebb vizű folyója, melynek árvízhozama olykor eléri a ömax~300 000 m 3/s-ot is. A folyó még napjainkban sem kellően feltárt, csak egyes szakaszairól vannak részletesebb adatok. Számos, kanyarokkal teli bővizű mellékága van. Dumont ( 1994) szerint az Amazonas több szakasza jó példa arra, hogy a különleges geológiai adottságok miatt a felszín aktív tektonikai dőléseinek következtében a folyó medre oldalirányban lassan vándoroljon. Ennek következtében a vizsgált folyószakasz medrének egyik partján erózió, míg a másik partján mederállandóság van, ami végül is a középvizi meder elfajulására vezet. A Sacramento folyó az USA California államának mezőgazdaságilag legtermékenyebb Nagy Völgyének folyója, melynek északi része (160 km) durva szemcsés talajba ágyazódott be, míg alsó déli része finomszemcsés allúviumban kanyarog. A számtalan mellékágú folyó felső részén az árvizek a nyílt árteret évenként elöntik, ezért ott az ártér alakváltozása jelentős. A folyó alsó, Chico alatti szakaszán az árteret begátolták így az árvizek a hullámtéren vonulnak le, évenkénti elöntésekkel. A folyó különlegessége, — a Nílushoz hasonlóan - hogy mind a vízhozama és meder keresztmetszete a torkolat felé
