Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kocsis Árpád: Vízgazdálkodási munkálatok a Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén (1932-48)

Vízgazdálkodási munkálatok a Tisza kárpátaljai vizgyütöjén (1932—48) 569 7. ábra. A felsödomonyai vizerötelep jut, ahol szinkronizáló és mérő műszereken áthaladva a gyüjtösinre kerül. Innen a távvezetéken vezettetik a höeröközpont kapcsolótermében lévő 35 000 V-os gyüjtösinre. A másik vízerőmű Ungváron épült (8. ábra). Itt is két turbina van, egy 22 m

3/s, és egy 10 m

3/s vízhozamra építve. Erőssége 1650 KVA, illetőleg 750 KVA. Ezek a turbinák a 6000 V feszültségi áramot termelnek, ami egy földkábel útján rögtön a Kárpáti Villamosmüvek 6000 V feszültségű gyüjtősínjére csatlakozik. A gépteremben két kisebb elosztótábla van, a világítási és az üzemi áram részére. Az ungvári vizerötelep a csatorna 9900 km szelvényében van (5. ábra). A felvíz-csatorna átlagos vízszintje 122,73 m A.

f., az alvíz-csatornáé 115,24 m A.

f. A maximális vízállás a felvíz-csatornában 123,75 m A.

f., míg az Ungfolyó legnagyobb árvizekor 119,08 m A.

f. A két turbina teljesítőképessége 32 m

3/s víz felhasználása esetén mintegy 4000 kW. Ez 1942-ben elég lett volna egész Kárpátalja áramszükségletének fedezésére, még az esti csúcsban is. Sajnos a 32 m

3/s az évnek csak bizonyos szakában áll rendelkezésre. A tervezésnél arra számítottak, hogy a teljes vízmennyiség átlagosan három hónapig áll évente rendelkezésre. Előfordul az is, hogy az Ung vízhozama csak 2 m-Vs. Figyelembe véve a vízingadozásokat, a felsödomonyai vízerötelepnél a nyerhető áram 2000-150 kW között, míg az ungvári vízerőműnél 1800-130 kW között váltakozik. Előzetes számítás szerint a két telep összhozama évi 18 000 000 kW lehet. Kiegészítésképpen még megemlíthetjük, hogy a teljes építési költség 1942-ben 10 millió P körüli összeget tett ki. A csatornában nagyon kevés víz tárolható, és az még, mint napi kiegyenlítő sem használható. Ezért már a csehszlovák hatóságok is számoltak azzal, hogy valami táró-