Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Duna-völgvi országok Vizrajzi Szolgálatainak Fóruma - 2002. évi felmérés 475 kenységi körének alakulása is. Valamennyi szolgálat foglalkozik a felszíni víz meny­nyiségi, és 13 országban a felszín alatti víz mennyiségi monitoringjával. De már csak hét országban tartozik a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi monitoringja a szol­gálatok feladatkörébe. Több mint a fele a szolgálatoknak a meteorológiai szolgálattal egy szervezetbe tartozik. A szolgálatok finanszírozásában döntően az állami költség­vetés dominál (/. táblázat). Az EU Víz Keretirányelvének monitoringgal kapcsolatos kiemelt feladatai várha­tóan olyan hatással lesznek a vízrajzi szolgálatok tevékenységi körére, hogy a követ­kező felmérésre néhány éven belül ismét szükség lehet, ha valós képet akarunk kapni a Duna-vö\gy\ országok vízrajzi szolgálatainak, az adott országokban ellátott vízrajzi típusú tevékenység helyzetéről. Ehhez érdemes áttekinteni ki, hol, mit ért vízrajzi tevékenységen. Vannak olyan fogalmak, amelyek alatt különböző szervezetek és így különböző szakterületen dolgozó szakemberek mást és mást értenek. Ilyen kifejezés a vízrajz is. Magyarországon 1886-ra datáljuk a Vízrajzi Szolgálat megalakulását, elsők között Európában, nyolc évvel megelőzve az osztrák Vízrajzi Szolgálatot. Az, amit mi szép magyar szóval vízrajznak nevezünk, azt a külföldi szakirodalom operatív hidrológiá­nak nevez, a vízrajzi szolgálatot pedig hidrológiai szolgálatnak. — A Meteorológiai Világszövetség (WMO) szerint a vízrajzi/hidrológiai szolgá­latok alapfeladata, hogy megbízható információkat adjon a gazdaság és társa­dalom, valamint a fenntartható környezetvédelem igényeinek megfelelően az adott ország vízkészleteiről, azok változásainak trendjéről a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzői alapján. - Az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról rögtön az általános rendelke­zések között, a törvény hatályának megfogalmazása alatt meghatározza a víz­rajzi tevékenységet, mint „a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és fel­használására" szolgáló tevékenységet. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 22/1998. (XI.6.) KHVM rende­lete a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről az 1 §-ban rögzíti: — (1 ) A vízrajzi tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minő­ségi jellemzőinek — állapotuk és változásaik - egységes rendszerbe foglalt meg­ismerése, értékelése és előrejelzése. — (2) A vízrajzi tevékenység a vizekkel, azok medrével és víztartó képződménye­ivel kapcsolatosan az alábbiakra terjed ki: a) a megfigyelésre, észlelésre, mérésre, adat- és információszerzésre, b) országos vízrajzi észlelöhálózat működtetésére és fejlesztésére, c) az adatok feldolgozására, továbbítására, tárolására, értékelésére és szol­gáltatására, d) a vizek jellemzőinek változásaival kapcsolatos előrejelzésre, valamint e) az adatok, értékelések és előrejelzések közreadására. — (3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatokat a vízgazdálkodás területén a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KHVM) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) a Vízgazdálkodási

Next

/
Oldalképek
Tartalom