Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Viziigyi Közlemények. LXXXIV. évfolyam 2002. évi 3. füzet RECENS ÜLEDÉKFELHALMOZÓDÁS SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA AZ ALSÓ-TISZÁN DR. KISS TÍMEA, SÍPOS GYÖRGY és FIALA KÁROLY 1. Bevezetés, célkitűzések A folyószabályozások előtt az Alföld csaknem egyharmada vízjárta terület volt, amelyet a Tisza és mellékfolyói időről-időre elöntöttek. A XIX. századi szabályozási munkák eredményeképpen mára az Alföld fluviális felszínformálása gyakorlatilag csak a hullámterekre korlátozódik, s itt rakódik le mindaz a nagy mennyiségű hordalék is, amit korábban a kiterjedt ártereken raktak le a folyók. A hullámtéren felhalmozódott friss üledék vastagságát az 1998. őszi árvíz óta direkt módszerekkel mérjük, illetve ennek az üledéknek a fizikai jellemzőit is. Három nagy árvíz hullámtérfeltöltő szerepét vizsgáltuk, ezek közül az első kettő hatását együtt tanulmányoztuk, míg a rekordmagasságú 2000. évi tavaszi árvizét külön. A 2001. évi tavaszi árvíz noha igen magas árvízszinteket eredményezett, gyorsan levonult ezen a szakaszon, így az általa felhalmozott üledék túl vékony volt ahhoz, hogy mérni tudjuk. A most bemutatásra kerülő kutatás konkrét céljai a következőkképpen foglalhatók össze: - Milyen nagyságrendű a napjaink árvizei által okozott friss feltöltődés? - A lerakódott üledék hatására az átfolyási szelvény hogyan változik? Hogyan befolyásolják a különböző geomorfológiai képződmények az akkumuláció mértékét? - Mi lesz a parton felhalmozott anyag további sorsa? - Milyen mértékű a parterózió a mintaterületen? Hol vannak azok a pontok (szakaszok), amelyek intenzíven pusztulnak? A lerakódott üledéknek mekkora hányada kerül vissza a mederbe? A frissen lerakódott üledék vizsgálata során természetes és mesterséges felszíneken vizsgáltuk egy-egy árvíz üledékfelhalmozó tevékenységét, meghatározva az üledék vastagságát és szemcseösszetételét. Ezen mérések azonban csak egy árvízi esemény (illetve az elkövetkező évek) akkumulációjára engednek következtetni, a múltbeli felhalmozódásokat ezzel a módszerrel nem vizsgálhattuk. A vizsgált hullámtereken részletes (1:5000 méretarányú) geomorfológiai térképet készítettünk, amelyen feltüntettük a főbb felszínalakító folyamatokat és felszínformákat. A morfológiai térkép összevetése a friss akkumuláció adataival ráviA kézirat érkezett: 2002. Dr. Kiss Tímea geográfus, PhD. SZTE Természeti, Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék adjunktusa. Sipos György környezetkutató geográtiis, SZTE Természeti, Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék PhD hallgatója. Fiala Károly környezetkutató geográfus, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság adatfeldolgozója.