Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Magy ar hidrológus szakértői csoport Algériában 451 3. ábra. A fajlagos felszíni lefolyás vízgyűjtő-területegységenkénti megoszlása Algériában dományos vizsgálatára (Dakó-Ondruss 1984). Módszercsen tanulmányozni kezdték az 1800-as évek végén és a XX. század eleje óta épített 20 nagy völgyzárógát tározótere fcliszapolódási folyamatát. Ez utóbbi jelenség vizsgálatát jelentős mértékben segítette az, hogy az üzemeltetök 3-5 éves gyakorisággal rendszeresen felmérték a tározók hasznos kapacitását. Az így kapott adatsorok felhasználásával térfogat-csökkenési jelleggörbéket szerkesztettek. Megállapították, hogy Algériában olyan jelentős mértékű a területi vízerózióvai és folyómeder erózióval összetüggö hordalékszállítás, hogy a nagy völgyzárógátas víztározók hasznos vízbefogadó kapacitása 50 év alatt megfeleződik (Sárváry 1983). A kis és közepes méretű víztározók feliszapolódása még intenzívebb. Az erre vonatkozó vizsgálatok közül figyelmeztető példa a Ksob völgyzárógát. Az eredeti 31 méter magas völgyzárógát hasznos víztározó kapacitása 12 millió m

3 volt, harminc évvel később a tározótérfogat a negyedére csökkent. Szükségessé vált, hogy a tározó koronaszintjét 46 méterre növeljék. Ennek a költséges fejlesztési beavatkozásnak eredményeként a hasznos tározótérfogat 30 millióra növekedett (Déri 1983). Ezek a felismerések is hozzájárultak ahhoz, hogy Algériában a vízfolyások hordalékszállítási törvényszerűségeire irányuló kutatásokat kiemelt fontosságú feladatként kezeljék. A tudományos kutatások fejlesztése érdekében a magyar—algériai vízügyi együttműködési megállapodás értelmében a V1TUK.1 kutatója szakvéleményt készített egy országos tudományos vízügyi kutatóbázis és vízminöségvédelmi laboratórium-hálózat létrehozásáról (Györké 1975).