Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

438 Reich Gy.—Simonffy Z. Az Általér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetséghez hasonló integráló szerveződés ritka. A szövetséget egy 500 kni

2-es magyarországi vízgyűjtő 18 önkormányzata alapította 1994-ben. Eredeti célja a vízgyűjtő alsó részén található Tatai-tó vízminőségének javítása volt, amelynek turisztikai és természetvédelmi jelentősége egyaránt számottevő. Már ez a vízgyűjtő szintű koordináció is egyedi kezdeményezésnek számított, később - felismerve, hogy a tó problémáinak megoldása csak az egész vízgyűjtőre vonatkozó komplex vízgazdálkodási szemlélettel kezelhető, amelynek illeszkednie kell a kistérségi területfejlesztési koncepciókhoz — a szövetség céljai, érdeklődése és tagjai is fokozatosan bővültek. A szövetség környezeti hatástanulmányokat készíttetett, 1998-ban intézkedési programot dolgoztak ki a tó rehabilitációja érdekében, 2000-ben pedig letették a térség vidékfejlesztési programját. Ezzel megteremtették az úniós területfejlesztési pályázatokon való részvétel lehetőségét. Jelenleg a szövetség tagjainak száma 54, köztük a kapcsolódó térség önkormányzatai, más civil szervezetek és gazdasági társaságok egyaránt megtalálhatók. Országos és regionális szinten a helyzet nem rossz. A nagy nemzetközi NGO-k ( WWF, Greenpace, GWP stb.) jelen vannak és a helyi törvények betartása mellett akadálytalanul működhetnek, azonban érdeklődési körük értelemszerűen országos szintű vagy néhány kiemelt jelentőségű helyi probléma felé irányul. Az országos jelentőségű hazai szerveződések száma nem túl nagy. Ezeknek a szervezeteknek egyik kulcsfeladata lehetne a lokális szerveződések segitése és felkészítése a regionális vízgyüjtö-gazdálkodási tervek, illetve a települési vízgazdálkodási tervek véleményezésére és formálására. A szervezetek finanszírozási gondját enyhíti, ha tagjai közé a működésük finanszírozását vállaló termelő szervezetek is belépnek. Az NGO-k a parlament ún. lobbi-listájára feliratkozhatnak és akkor aktívan befolyásolhatják a törvényhozást. Hasonló gyakorlatot alakított ki számos helyi önkormányzat. 2. Következtetések Az intézményi rendszer legfontosabb elemei szerinti bontásban összefoglaltuk az erősségeket és a gyengeségeket. Ez jól mutatja a feladatokat is: „Az erősség megtartandó, a gyengeség leküzdendő". 2.1. Jogi - igazgatási rendszer: Erősség: — A vízgazdálkodás jogi-igazgatási rendszere évszázados fejlődés eredménye, folyamatosan az integrált vízgazdálkodás irányában bővült. Gyengeség: A vízgazdálkodási, a környezet és a természetvédelmi törvény szemlélete eltérő, összehangolást igényel, illetve néhány más törvénnyel együtt (gazdasági társaságokról, számvitelről stb.) a VKI érvényesítése érdekében kiegészítésre szorul.