Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer 431 A bírság rendszer széleskörűen differenciál és elismeri a helyzet javítására tett erőfeszítéseket. Visszatartó ereje nem elegendő, de a bírság-tételek esetleges emelése gazdaságpolitikai kérdés. Időszerű lenne a jelenlegi járulék és bírságrendszer felváltása, illetve kiegészítése a környezetterhelésen alapuló járulék-rendszerrel. 1.21. Megvannak-e a finanszírozás forrásai? Megvalósithatók-e a tervek? Ha nem, mit kell tenni? A VKI fő célkitűzése, hogy 2015-ig jó állapotba kerüljenek azok a vizek, ahol ez egyáltalán lehetséges. Ez a cél a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben manifesztálódik majd, azon belül az intézkedési programokban. Ezek két fö csoportra osztandók: szabályozási jellegűek, illetve gazdasági tartalmú nemzeti, vagy egyéb programok. A szabályozási jellegű intézkedési programok kialakításának nem látjuk intézményi akadályát. Pl. a felszíni édesvizek és a felszín alatti vizek kitermelésének, továbbá az édesvizek tározásának szabályozása, a vízkivételek nyilvántartása, a vízkivételek, tározások előzetes engedélyezésének követelménye, a felszín alatti víztestek mesterséges utánpótlásának vagy dúsításának előzetes engedélyezése iránti követelmények, a potenciális pontszerű szennyezések megelőzését szolgáló szabályozás stb. A jogharmonizációra az igazgatási szervezet jelenlegi feladatés hatásköre megfelelő felhatalmazást ad. Ugyanennek a kérdésnek másik dimenziója, hogy a szétszórtan levő funkciók miatt milyen együttmüködés/koordinációs kényszer keletkezik. A gazdasági tartalmú intézkedési programok kidolgozásának, a végrehajtás irányításának és ellenőrzésének intézményi feltételei erősen hiányosak. A programok között költségét tekintve domináns a települési szennyvíz-direktíva teljesítésére kialakitott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program. Ennek becsült összköltsége mintegy 850 milliárd Ft. A kormány a csatlakozási tárgyalások során (a már lezárt a környezetvédelmi fejezetben) kötelezettséget vállalt a vonatkozó direktíva teljesítésére (határidő-módosítást kérve 2015-ig). A program szakmai értelemben elkészült, de gazdaság-finanszírozási kérdéseinek egy része, és éppen a lebonyolítás intézményi kérdései még nyitottak. Hasonlóképpen elkészült és finanszírozási tekintetben teljesebb az ivóvizminőség javító program, illetve a vízbázisvédelmi program (becsült költségeik 120, illetve 30 milliárd Ft). A többi intézkedési program (nitrát, felszín vizekbe történő ipari és mezőgazdasági szennyvízbevezetés, felszín alatti vizek védelme) gazdasági súlyára viszont még kellő elemzés nem készült. Ezért arra nézve intézmény-szervezési javaslatokat nem lehet megalapozottan tenni. Előzetes becslések szerint ezeknek a programoknak a költségigénye megközelítőleg azonos a már elindított programokéval (ezen belül a felszín alatti vizek védelme kb. azonos nagyságrendű a szennyvizes programmal). Azt azonban a korábbi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a rendszerint sok forrást igénylő programok gazdasági megtervezése általában rendkívül vontatott, technikailag nem megoldott. A futó programoktól eltérően azonban ezeknek a programoknak a