Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

420 Reich Gy. -Simonffy Z. A vízgazdálkodás közigazgatási es szakmai irányítási feladatainak viszonyát jellemzi, hogy a jelenlegi, 1948 óta követett rendszer a vízgyűjtőkhöz közel álló területi felosztás szerint kialakított területi igazgatóságokkal látja el mindkét feladatot. Ez a megoldás a helyi és megyei közigazgatással, nem kevésbé a társ-szakhatóságokkal precízen kialakított koordinációt igényel. E rendszer továbbfejlesztése elkerülhetetlen lesz, hiszen a magyar közigazgatás előtt még jelentős feladatok állnak az EU csatlakozás függvényében (különösen a régiók szerepének az erősítése). Az egyik felfogás szerint a jelenlegi, a két feladatot egy intézményen belül megoldó rendszernek kisebb korrekciói lehetségesek és szükségesek, de az alapvető szervezeti struktúra fennmarad. A másik felfogás szerint —az 1948 előtti rendszerhez hasonlóan —hosszú távra tekintve a két feladat eltérő intézményi háttérrel és területi illetékességgel fog megvalósulni. Ennek azonban egy általános — az EK követelményeknek megfelelően — a 7 (?) már kijelölt régióra épülő közigazgatási reform keretében ésszerű megvalósulnia. Addig a vízgazdálkodás jelenlegi igazgatási kereteit figyelembe véve célszerű megoldani a feladatot, erősítve a koordinációt a közigazgatás regionális és megyei szintjeivel. (Egy átmeneti. a jelenlegi megyerendszert! közigazgatásra való áttérés felesleges). - Erősíteni szükséges a vízügyi igazgatóságok illetékességi területén már működő területi vízgazdálkodási tanácsok egyeztetési szerepét és bővíteni kell jogosítványaikat — ez a testület lehet alapja a VKI bevezetéséhez javasolt vízgyűjtőgazdálkodási bizottságoknak. — A vízgazdálkodási szempontok hatékonyabban érvényesüljenek a teríiletés a településfejlesztés tervezési rendszerében. Az országos területfejlesztési koncepciót, a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési terveket össze kell hangolni a nemzeti környezetvédelmi programban, az országos vízügyi koncepcióban — ahol létezik - a vízgazdálkodási tervekben szereplő célkitűzésekkel, és az előzőekben felsorolt nemzeti programokkal. Más oldalról pedig a vízgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket először integrálni kell a területfejlesztési tervekbe, kerülve az egyes beruházások közvetlen pályázatok formájában való benyújtását. 1.9. Van-e túlszabályozás vug\> ennek ellentettje? A vízügyre vonatkozóan 9 törvény és azok végrehajtását szolgáló mintegy 150 kormány Hl. miniszteri rendelet, ezen kívül számos eljárási és szakmai szabály (pl. szabványok) létezik. Önmagában ezek a számok is jelzik a magyar joganyag túlméretezettségét, esetenként a nehéz áttekinthetőséget, azaz a túlszabályozottságot. Két fö ok: - A paternalista állam elveszítette a korábbi közvetlen beavatkozási lehetőséget, amit a szakmai-tartalmi vonatkozások túl mély, túl részletes szabályozásával, sok állami jogosítványt adó jogszabállyal „pótol". A szabályok szemléletében sokszor nem a „célállapot" érvényesül, ami megengedné az azt szolgáló eszközök és módszerek ésszerű kiválasztását, hanem gyakorta konkrét eljárásokat, technológiákat írnak elő, csökkentve ezzel a versenyt.