Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

412 Reich Gy.—Simonfjy Z. kihívásokat nem exponáltuk, ezeket a kérdéseket csak olyan mértékben tárgyaljuk, ami a kapcsolódó intézményi problémák megértése és elemzése szempontjából elengedhetetlen. 1. A magyar vízgazdálkodás intézményi rendszere a kérdések tükrében /. /. A jelenlegi intézményi rendszer megfelelő feltételeket biztosít-e az integrált vízgazdálkodás és a Viz Keretirányelv (VKI) megvalósításához? A magyar vízgazdálkodás 200 éves története a társadalmi igények változásaival való szoros kapcsolatot tükrözi, ami a magyar sajátosságok következménye is: a víz bőségéből és hiányából adódó szerteágazó rendszer kifinomult irányítást és szabályozást igényelt. Az újabban megjelenő integrációs törekvések sok eleme megtalálható a magyar vízgazdálkodás joganyagában és tervezési—működési gyakorlatában. Erre támaszkodva a magyar vízgazdálkodás intézményi rendszere képes követni a világszerte is folyamatosan változó követelményeket, és a VKI megvalósításának megfelelő határidőkre a szükséges változtatások megtehetők. A változtatás által elsősorban érintett intézményi elemek: - a vízgazdálkodás-politika és az egyéb állami politikák (nemzeti környezetvédelmi program, országos területfejlesztési koncepció stb.) összhangolása, - a közgazdasági szabályozó elemek, különösen a finanszírozás hatékonyságának és átláthatóságának a javítása, - a tulajdon és érdekeltségi viszonyok valamint a felelősségi körök harmonizációja, - az önkormányzatok vízgazdálkodási feladataival kapcsolatos intézmény-fejlesztés, - a közvélemény és a társadalmi szervezetek szerepének növelése és a döntési folyamatban való közreműködésük fórumainak bővítése. 1.2. Melyek a jelenlegi vízgazdálkodási rendszer nemzeti sajátosságai (elemei) az intézményi rendszerrel összefüggésben? A vízgazdálkodás intézményi rendszerének fő pillérei: - Jogállami alapokon áll, piacgazdasági körülmények között működik, bár e tekintetben több vonatkozásban még átmeneti állapotban van (lásd később is). - Az országos vízgazdálkodási politikáról 1995-ben hozott határozatot az Országgyűlés (a vízgazdálkodás-politikával szoros összefüggésben levő Nemzeti Környezetvédelmi Programot 1997-ben, az Országos Településfejlesztési Koncepciót 1998-ban fogadta el az Országgyűlés). - A vízgazdálkodás közcélú/közérdekű feladatait vízgazdálkodási törvény tartalmazza. A környezet és a természet védelméről külön törvények rendelkeznek. A végrehajtás mintegy 150 rendeletre épül.