Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Nagy László: A Három-Szoros-Vízerőmű
384 Nag}' László út csak nyolc napba került. (A szerző 2002. őszén két és fél nap alatt jutott el Jicsangból Csunkingbe.) A Három-szoros folyószakasz számos lehetőséget rejt magában, ideálisak a fejlesztéshez szükséges feltételek, megfelelő a földrajzi elhelyezkedése, amire egyes előrelátó emberek már régen felhívták a figyelmet. 1919-ben a nacionalista politikus Szun Jat-szen „Az ipar és a kereskedelem fejlesztésről" című könyvében említést tesz a szecsuáni folyami hajózás fejlesztésének szükségszerűségéről, valamint a Három-szorosban rejlő vízenergia kiaknázására vonatkozó elképzeléséről: „zsilippel kell felduzzasztani a folyó vizét, ezáltal a hajók feljebb tudnak jutni és még a víz erejéből is lehet profitálni". Ezt követően többen próbálkoztak a Három-szoros térség fejlesztésével, még olyan is volt, aki ezzel kapcsolatosan előzetes kutatásokat végzett. A legkorábbi, valóban fejlesztési tervezetnek nevezhető javaslattal dr. John Lucien Savage, a US Bureau of Réclamation alkalmazottja szolgált, aki megvizsgálta a Három-szoros területét, elvégezte az előzetes geodéziai vizsgálatokat és kidolgozta az elötervezés bizonyos műszaki részleteit. Eredményeit „Előzetes beszámoló a Három-szoros tervezetről" címmel adta közre (Fehér 2001). A Kínai Népköztársaság megalakulását követően, a Jangce rendszeres áradásai okozta árvízveszély csökkentésére és a középső szakasz árvízvédelmi kérdéseinek megoldására, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsága már az 50-cs évek elején a Háromszoros Projekt mielőbbi megvalósítását fontolgatta. Figyelembe véve azonban a beruházás roppant mértet, és az ahhoz szükséges bonyolult technológiát, a KKP Központi Bizottsága lelkes, dc óvatos álláspontra helyezkedett. A párt nanningi konferenciáján Mao elnök világosan megfogalmazta a Három-szoros megépítésével kapcsolatos „lelkes előkészület, teljes megbízhatóság" irányelvét. 1958 márciusában a KKP Központi Bizottsága Csengduban tartott konferenciája elfogadta a Három-szoros kulcsfontosságú beruházásról, valamint a Jangce völgy rendezéséről kialakított álláspontot. A konferencia résztvevői rámutattak: „figyelembe véve az ország hosszú távú gazdasági fejlődését, valamint a technikai körülmények javulását, a Három-szoros erőmüvet szükséges és lehetséges megépíteni, ezért szükséges, hogy magunkévá tegyük a „lelkes előkészület, teljes megbízhatóság irányelvet, és megtegyünk minden szükséges intézkedést". A csengdui konferenciát kővetően Csu Enláj miniszterelnök utasította az illetékes minisztériumokat, hogy azonnal szervezzenek olyan tudományos, kutató, koordinációs csoportokat, amelyek képesek megoldani a Három-szoros erőmű megépítésével kapcsolatos, roppant összetett tudományos és technikai problémákat. Abban az időben a KKP Központi Bizottság még úgy gondolta, hogy a Három-szoros erőmű megépítésére a 60-as évek elején kerülhet sor. A kínai gazdaság három éven át tartó, átmeneti gyengélkedése miatt, a Központi Bizottság a korábbi terv módosítása és az eredetileg megjelölt kezdési időpont elhalasztása mellet döntött. Csu Enláj miniszterelnök a határozat bejelentésekor kiemelte: „hősies elhatározásunk nem változik, fokozzuk a tudományos kutatásokat, erősítjük a polgárok védelmét". így aztán a Három-szoros tervezési és kutatási munkálatai egy időre megszakadtak. 1970-ben a Központi Bizottság határozatot hozott a Gezsuba-erőmü 1 megépítéséről Jicsangban, melynek egyik célja az volt, hogy a Három-szoros erőmű főpróbája legyen (Fehér 200 \). ' A gezhouba erőmű gátja 2561 méter hosszú, 70 méter magas, 21 turbinájával az éves termeltárammcnynyisége 16 (más források szerint 38) GWh. Két eltérő méretű hajózsilip 10 000 tonnás hajók átbocsájtását is lehetővé teszi. Árvíz levezető képessége 110 000 m'Vs.
