Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Pálfai Imre: Magyarország aszályossági zónái
348 Pálfai Imre III. táblázat Magyarország területének megoszlása az aszályossági zónák szerint Megnevezés km 2 % 1. Aszálymentes zóna 4 700 5 II. Enyhén aszályos zóna 17 000 18 III. Mérsékelten aszályos zóna 18 700 20 IV. Közepesen aszályos zóna 15 100 16 V. Erősen aszályos zóna 20 000 22 VI. Nagyon erősen aszályos zóna 17 500 19 Összesen 93 000 100 hegylábak közeléig nyúlik föl, keleten a Nyírségig húzódik, nyugaton - átlépve a Duna vonalát - a Mezőföld közepét is magában foglalja. Ez a zóna mezőgazdaságilag igen értékes terület. Az V. és VI. zóna együtt az ország területének kb. 40%-át teszi ki, és — a mezőgazdasági terület arányát az összterület 75%-ának tekintve —mintegy 2,8 millió hektárnyi mezőgazdasági területet érint. Az ország közepesen aszályos térségei (IV. zóna): a Kisalföldön belül a Győr-Komáromi-síkság, az Alföld és az Északi-középhegység átmeneti sávja, a Nyírség, a Duna-Tisza köze délnyugati csücske, valamint az Alsó-Duna jobb parti területek {Mohácsi-síkság, Sárköz, a Mezőföld déli része), a Nyugat-Mezöföld és a Balaton-környék keleti fele. Mérsékelten aszályos zóna (III. zóna) a Kisalföld többi része, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység alacsonyabb fekvésű részei (a benyúló folyóvölgyekkel), a Szatmár—Beregi-síkság, valamint a Dél-dunántúli dombvidék keleti része és a Dráva menti síkság. Az enyhén aszályos zónába (II. zóna) főleg nyugat-dunántúli és észak-magyarországi hegy- és dombvidéki területek, míg az aszálymentes zónába (I. zóna) az ország legnyugatibb része és a magasabb hegyvidéki területek tartoznak. 3.3. Az aszályosság területi mutatószáma Magyarország zonális aszályossági térképe, illetve a térkép alapját képező P/l/iovo-értékek, lehetőséget adnak arra, hogy bármely körülhatárolt térség (természetes tájegység, vízgyűjtő, közigazgatási terület, stb.) aszályosságát egyetlen mutatószámmal fejezzük ki. Ez a mutató nem más, mint а РЛ/ю%-пак az adott térségre vonatkozó területi átlaga. Ezt az átlagot kétféleképpen is meghatározhatjuk: vagy az adott térségen belüli meteorológiai állomásokra vonatkozó konkrét P/4/io%-értékek egyszerű (esetleg az állomások hatásterülete szerint súlyozott) átlagolásával, vagy pedig az aszályossági térkép alapján. Utóbbi esetben a különböző zónákba eső területek nagyságával kell a zónahatárokhoz tartozó PAI ю%-ок középértékét súlyozni.
