Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Illés Lajos: A felső-tiszai árvíz előrejelzés fejlesztés koncepciója

32 Illés Lajos járulnak a nagy csapadékot adó időjárási jelenségek előrejelzésének javításához, s amelyek alapot szolgáltatnak a még pontosabb és még megbízhatóbb előrejelzésekhez. A vízügyi szolgálat érdeke a kutatások finanszírozása és az eredmények minél előbbi felhasználása. 7.2. Középtávú meteorológiai előrejelzések A középtávú előrejelzések az OMSZ-nél az ECMWF (European Centre for Medium Range Weather Forecasting, azaz Európai Középtávú Előrejelző Központ) nemzetközi együttműködés keretében Nagy-Britanniában (.Readingben) futtatott numerikus modell adataira alapulnak. Az együttműködésnek Magyarország társult tagja, s így az eredményekhez hozzáfér a központ és OMSZ között létesített távközlési kapcsolat útján. Az alkalmazott modell egy globális (az egész Földre kiterjedő) modell, amelynek eredményei 10 napig szolgáltatnak determinisztikus és valószínűségi előrejelzéseket. A determinisztikus előrejelzések a hagyományos klasszikus értelemben vett előrejelzések, mely során az alkalmazott modell jelenleg kb. 40 km-es horizontális felbontással szolgáltat információkat. A valószínűségi előrejelzések elve azon nyugszik, hogy a légkör kaotikus viselkedését felismerve több (jelenleg 50) a kezdeti feltételeiben kicsit különböző előrejelzést futtatunk (mivel tudjuk, hogy egyrészt a kezdeti állapotot nem tudjuk elég pontosan leírni, és még fontosabban tudjuk, hogy a légkör kaotikus viselkedésű, azaz nagyfokú érzékenységet mutat a kezdeti feltételekre), s az eredmények szórása információt ad az előrejelzések megbízhatóságára. Más szavakkal ez annyit jelent, ha az egyes előrejelzések közel helyezkednek el egymáshoz képest, akkor az adott szituációban nagy megbízhatóságú előrejelzést tudunk kiadni, míg, ha az előrejelzések nagyban eltérnek egymástól, akkor a megbízhatóság kicsi. Ily módon a modell előrejelzésekhez valószínűségeket tudunk társítani (az előrejelzések szórása alapján), s a felhasználók e valószínűségek alapján hozhatják meg a szükséges döntéseket. A közeljövőben a fejlesztés legfontosabb irányvonala a valószínűségi előrejelzések tökéletesítése és beépítése az előrejelzői és felhasználói gyakorlatba. A hidrológiai alkalmazásoknál ez például annyi jelent, hogy megadják, hogy az egyes csapadék küszöbök (pl. 20 mm fölötti csapadék) milyen valószínűséggel következhet be, s hasonló módon az átlag alatti, illetve fölötti hőmérsékleti anomáliák is valószínűségi formába önthetöek. Összefoglalva: annyi biztosan állítható, hogy az elkövetkező néhány évben tovább fognak fejlődni azok a számszerű előrejelzési modellek, amelyek alapot szolgáltatják a rövidtávú és középtávú előrejelzésekhez 8. Az árvíz-előrejelzés módszertani fejlesztése Az észlelőhálózati, adatátviteli, informatikai és meteorológiai fejlesztések egyidejű megvalósítása egy olyan folyamatosan megújuló, adatbázist eredményez a felső-tiszai vízgyűjtő mind három érintett országában, amire alapozva elkészül-