Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Gábris Gyula-Telbisz Tamás-Nagy Balázs-Belardinelli, Emanuele: A tiszai hullámtér feltöltődésének kérdése és az üledékképződés geomorfológiai alapjai

306 Gábris Gy.—Telbis: T.— Nag} B.—Belaixlinelli, E. Elsőként az 1970-es szamosi árvíz után végzett kutatások eredményeit említhet­jük (Borsy 1972), melynek főbb megállapításai a következők: - a legvastagabb üledék (0,20-0,80 m) a folyó közvetlen közelében rakódott le, - a medertől távolodva az üledék vastagsága rohamosan csökkent, a gátak mellett csak milliméteres, vagy még vékonyabb réteg rakódott le, - az üledék szemcsemérete a meder szomszédságában a legdurvább (homokfrak­ció) és attól távolodva gyorsan agyaggá finomodott, - a hullámtéren levő akadályok mögött-ahol szintén hirtelen sebességcsökkenés léphet fel - további felhalmozódások jönnek létre, - a gátakon kívül (a kitörő vízből) csekély vastagságú iszap rakódott le. Borsy egyetlen áradást kővető helyszíni mérések és laboratóriumi vizsgálatok ta­pasztalatai alapján jutott e következtetésekre, és geomorfológusként megállapította, hogy a Szatmári-síkságon a holocén folyamán ilyen módon alakulhattak ki a környe­zetük fölé több méterrel magasodó folyóhátak. Tanulmányunkhoz két gondolata illesz­kedik. Az első a mesterséges akadály, a tunyogmatolcsi híd hatását mutatja: „a Sza­mosnál a gátak megépítése óta a hullámtér helyenként már észrevehetően magasodott a gátakon kívül fekvő részekhez viszonyítva". A második a szabályozások alapelvét érinti: „ha a Szamos medre a magyarországi szakaszán nem mélyülne évenként mint­egy 1 cm-t, a hullámtér feltöltődése miatt előbb-utóbb gondolni kellene a gátak meg­magasítására". A Mindszent környéki 77.vz«-szakaszon a Szegedi Egyetem kutatói két alkalom­mal végeztek méréseket három-az 1998 őszén, majd 1999 tavaszán levonult (Kiss— Fejes 2000), ill. a 2000. áprilisi (Fiala 2000) - árvíz után a hullámtéri lerakódások meghatározása céljából. Eredményeik sok vonatkozásban egybevágnak Borsy megál­lapításaival: - a folyótól mért távolság növekedésével a lerakódás mértéke csökken, a gátak tövénél szinte elhanyagolható, - a folyó melletti sávban a felhalmozódás vastagsága nagyságrendekkel megnö­vekszik, - mindegyik árvíz során először homokos üledék rakódott le, amelyet vékonyabb iszapos-agyagos réteg takart be, - az egyetlen árvíz során lerakódott üledék maximális vastagsága meghaladta az 0,50 m-t, - az első két árvíz során átlagosan mintegy 10 mm vastag üledék rakódott le, - az ányási kanyarulat szelvényében 2000-ben a hullámtéri átlagos üledékvastag­ság 20,5 mm volt, - a 2000. évi tavaszi nagy árvíz feltöltése miatt az átfolyási szelvény területe 0,19%-kal csökkent. A laza üledék tömörödésére számítva (valamint a hullámtéri eróziót is figyelembe véve) azonban végső következtetésük óvatos: a hullámtér feltöltődésének nagyon kis mértékben van hatása az árvizek magasságának alakítására. Legújabb szakirodalmi adatok a Körösre és a Tisza szolnoki szakaszára vonatkoz­nak. Egy Békésszentandrás melletti pontszerű adat szerint az ármentesítést kővető idő­szak egészére 1,20-1,60 m-es feliszapolódás adódott (Schweitzer 2001). A Tisza kő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom