Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Illés Lajos: A felső-tiszai árvíz előrejelzés fejlesztés koncepciója

A felső-tiszai án'iz előrejelzés f ejlesztési koncepciója 21 roztuk meg, hogy a rendszerben lehetséges legyen különböző típusú modulok (mérőkörök, adatgyűjtők, működtető szoftverek stb.) használata. A felsorolt elvekből kiindulva, az országok önállóan működtetett rendszereit informatikai megoldásokkal javasoljuk összekapcsolni. Természetesen a rendszerben alkalmazott hardvereknek is meg kell felelni a szabványossági, kompatibilitási feltételeknek, illetve lehetőség szerint a legtöbb rendszerelemnek hasonlóságot kell mutatni. A különbözőség azonban önmagában nem kizáró feltétel. Ez azt jelenti, hogy mindhárom érdekelt ország saját eddig kialakított vagy megtervezett automatizált rendszerében megtarthatók vagy betervezhetők azok a rendszerelemek (pl. primer műszerek, kommunikációs berendezések), amelyek korszerűek, üzembiztosak és általában megfelelnek a lefektetett elveknek. A kialakításra javasolt felső-tiszai automatizált rendszer a föbb funkciók tekintetében egységesen három szintre bontható: - Mérési—adatgyűjtési szint. A vízrajzi és hidrometeorológiai mérőállomásokon primer műszerek biztosítják a mérési adatokat. Ezek mintavételezési ideje a mérés jellegétől, üzemeltetői igényektől függően programozható és beállítható. A mérőállomáson elhelyezett intelligens mérés-adatgyűjtő, és kommunikációs berendezés gyűjti és tárolja a mérési adatokat. A központ lekérdezési ciklusától függően továbbítja az adott kommunikációs csatornán az addig letárolt mérési adatokat. A kommunikációtól függetlenül bizonyos ideig még megőrzi az adatokat, majd felülírja azokat. Az átmenetileg megőrzött adathalmaz biztonsági tartalékot képez, arra az esetre, ha tartósan kiesne a kommunikációs útvonal. - Jelfeldolgozási, archiválási és belső kommunikációs szint. Ennek a szintnek a kialakítása többféle módon is megvalósítható. Javasoljuk, hogy a felső-tiszai monitoring rendszerben érintett országok egy esetleg két központot alakítsanak ki. Az adott központ csak a hozzá tartozó vízgyűjtő területről gyűjti a hidrometeorológiai és vízrajzi mérési adatokat. A gyűjtött adatokkal szükség esetén elvégezhető a manuális korrekció, valamint az automatikus jelfeldolgozás, majd azok archiválásra kerülnek. A jelfeldolgozás eredményeként keletkező adatok táblázatos és grafikonos formában állnak a felhasználói munkaállomásokon rendelkezésre. Mindhárom országban ugyanazon a módon történhet az adatok archiválása. A közös rendező elveknek köszönhetően egymás között kompatíbilis módon cserélhetők a korrigált adatok. Ez a hozzáférés azonban nem jelenti azt, hogy a másik adatbázisában módosítást lehet végezni. Minden ország csak a saját adatbázisát kezeli és tartja karban. A kialakított lekérdező központok között bérelt vonalon vagy mikrohullámú csatornán WAN hálózat létesíthető, amely biztosítja a nagysebességű adatátvitelt, valamint az adattovábbítás lehetőségét külső felhasználók felé. Az országonkénti adatcsere tartalmát, gyakoriságát a felhasználói igények határozzák meg. - Külső kommunikációs szint. Mindhárom országra igaz, hogy az árvíz elleni védekezés nem csak vízügyi feladat, ezért fontos a közreműködő társszervezetek információ ellátása. A lehetséges külső felhasználók minden esetben csak a már ellenőrzött és korrigált adatokhoz fémek hozzá a saját országbeli központon keresztül. Ennek a kommunikációs útvonala egyrészt a WAN hálózat, de lehe-