Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

2. füzet - Tóth Mária: Mikor fakadnak újra a tatai források?

208 Tóth Mária 10. ábra. A tatai források elörejelzett vízhozamának idősora Figure 10. Predicted dischaige time series of the springs of Tata Bild 10. Prognostizierte Zeitreihe der Schüttungen der Quellen von Tata рис. 10. Временный ряд предсказанных дебитов воды татайских родников A modell pontosságához kapcsolódóan hangsúlyozottan utalni kell a magassági adatok bizonytalanságára. Sem Honisitzky, sem a VITUKI kataszterezése során nem történt geodéziai felmérés a források fakadási magasságáról. A küszöbszinteket becsülték, vagy különböző léptékű és kiadású térképekről olvasták le. A helyszíni bejárások során tapasztaltuk, hogy sok helyen az eredeti térszíneket feltöltéssel illetve mélyítéssel (pincékkel, alapozásokkal) több helyen méteres nagyságrenddel megváltoztatták. Ezen jelenlegi állapotokat mértük fel és rögzítettük a valamikori források helyeiről. 6. További feladatok A tatai források visszatérésével kapcsolatban 1999-ben készült el az első tanulmány ,A tatai források visszatérésével kapcsolatos vizsgálatok és cselekvési program" címmel. Ezen munka folytatásának is tekinthető az „Üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok diagnosztikája" című országos program keretében - szintén H YDROSYS Kft. tevékenységében készülő „Tata vízbázis biztonságba helyezési terve". A források megjelenésének időpontját tekintve, a jelen szakdolgozatban felépített előrejelzési modell prognózisa valamelyest (1-2 hónap) eltér az 1999-ben készült tanulmányban prognosztizáltaktól. Az eltérés okai lehetnek, hogy az utóbbi 2 évben módosult a tatai vízbázisok távlati üzemeltetésével kapcsolatos koncepció, továbbá a jelenlegi modellben több volt a mért beszivárgási érték. Mindezek figyelembevételével érdemes a modellezési vizsgálatokat 3—5 évente elvégezni, hogy az időközben történő változásokat megfelelően számításba véve, előre tervezhető legyen az önkormányzat és a közmüvek üzemeltetői részéről felmerülő feladatok időben történő végrehajtása. További feladat a talajvizet észlelő hálózat gondos megtervezése és észlelése, hogy ténylegesen követhető legyen a talajvíz és a karsztvíz