Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

2. füzet - Tóth Mária: Mikor fakadnak újra a tatai források?

198 Tóth Mária A fö-karsztvíztároló nyomáscsökkenésének további következménye volt a szabadtükrü karsztterületek megnövekedése. Mivel a helyi karsztvízszint a dachsteini mészkő tetőszintje alá csökkent, a források elapadása során létesült mélyfúrású termelő kutak (Fényes, Pokol, Tükör) környéke is szabadtükrüvé vált, a süllyedő üzemi vízszintek folyamatos „búvárszivattyús követése" vált szükségessé. A Fényes-forrásoknál a források elapadását követően a forráskürtök és az összekötő árkok megmaradtak az eredeti állapot szerint, a vízpótlás a továbbiakban mesterségesen történt, a fürdő területén lévő Fényes 2. számú mélyfúrású kútból. A karsztrendszer vízminőségének védelme érdekében, az egész rendszert agyagpaplannal bélelték ki, hogy a tavak ne működhessenek nyelőként, ne kerülhessen szennyeződés a karsztvíztárolóba. 2.3. Visszatöltödés és a jelenlegi állapot 1990 második felében Tata térségében is megindult a fő karsztvíztároló nyomásnövekedése. A mélypontot a Fényesen 1990. májusban, 93 m Bf. szinten, az Angolpark területén lévő Pokol kútban pedig júliusban, 94,7 m Bf. szinten észleltük. Ezen időpontoktól kezdve folyamatos vízszintemelkedést mérünk. Az átlagos emelkedés 2001. végére 25 m volt, ami 2 m/év átlagos emelkedési sebességnek felel meg (3. ábra). Az első forrás megjelenését 2001. május 12-én észleltük a Fényes fürdőn a Katona-forrás-tóban. A tó takarítása érdekében kiszivattyúzták belőle a vizet, és az agyagpaplan a legvékonyabb, medenceszéli részen fölszakadt, utat engedve a még nagyon Fényes észtele —•—Fényest. Fényes 2. —

н- Terepszint 3. ábra. A Fényes-Jorrások nyomásnövekedése Figure J Increasing pressure-head of the springs Fényes Bild 3. Druckzunahmen der Fényes-Quellen рис. 3. Рост напора давления родников Феньеш