Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

2. füzet - Tóth Mária: Mikor fakadnak újra a tatai források?

Mikor fakadnak újra a tatai források? 195 után csaknem a tároló teljes területén kimutathatóvá vált. A karsztvíztároló rendszer regenerálódását meggyorsította az 1994-95. és 1996-99. évekre jellemző, a sokévi átlagnál 20-30%-kal magasabb csapadék és beszivárgás, továbbá az ivó- és ipari célú vízkivételek 1990-től jellemző erőteljes csökkenése is. Mindezek együttes hatására: — 1990-töl2001 végéig 25 m-es vízszintemelkedést mértünk, és - 2001-ben „megszólalt" az első, hosszú időre elapadt tatai forrás. 1. Kutatástörténeti áttekintés Tata forrásainak, valamint a város tágabb környezetének ma ismert hidrológiai jellemzőit döntően meghatározták Mikoviny MAI évi lecsapolási—vízszabályozási munkálatai, melyek rögzítették a terület erózió-bázis viszonyait. Az első monografikus jellegű hidrogeológiai tanulmányt Horusitzky (1923) készítette az 1919. évi terepi észlelései alapján. A tanulmány érdekes ismereteket ad Tata, mint település és a források szoros kapcsolatának történelméről is. A valamikori fakadó-források által eredményezett vízböségböl egyértelműen következett, hogy állandó, ősi lakóhely volt a tatai mezozoós sziklarög, amelyet három oldalról mocsár vett körül és csak a délnyugati dombság felöl volt megközelíthető. Római kori emlékek: — 15 km hosszú vízvezeték, amely a tatai forrásvizeket vezette Brígetio városába (mai C, •• Komèmm), — Valamint a hatalmas kockakövekkel kirakott töltés ( 1330 öl hosszú, 20 öl széles és 4—5 öl magas) amely veszély esetén Tata védelmére volt hivatott. A Szent István idejében Tatán épült szent Benedek-rendi apátság is a hatalmas forrásoknak köszönheti helyét mint mezőváros „oppidium " azonban mégis csak а XIII. század elején kezd szerepelni. Ezen időkből az itteni hévforrásokra vonatkozó adataink az 1234—1270. évekből valók, amelyek szerint a bencés apátságnak itt több vízimalma volt. " (2. ábra). A források egyedi szépsége késztette Zsigmond királyt 1400. körül a várkastély megépíttetésére, amit Mátyás király kibövittetett, környékét üdülőhelyé alakíttatta át, és halastavat létesíttetett. ,,A törökök, bár csak rövidebb időközökben tartózkodtak Tatán, mégis vizét felhasználva, két fürdőt létesítettek... " Gróf Eszterházy József támogatásával „1747-ben Mikovinyi mérnök tervei szerint aforrásvizek egy részét 600 holdas tóban gyűjtötte össze, majd az Oregtótól és a Fényesforrásoktól elárasztott teiiiletből lecsapolással többezer holdat, az ú.n. ,, regio cisterciensis "-t, mely Tatatóváros, Fiizitő, Naszály és Dunaalmás közt terült el. mivelhetővé tette. Az ekkor létesített 4 km hosszú levezetőcsatorna ma is Mikovinyi nevét viseli. " Gróf Eszterházy Miklós „a Tóváros mellett jakadó két-foirás körül párját ritkító angolparkot létesített, melynek közepén a-forrásokból táplálkozó Cseke tó terül el 45 holdon. ", mely jelenleg is megőrizte páratlan szépségét. „A múlt század végén (1886) a Tudományos Akadémia és Természettudományi Társulat ülésein kerültek szóba a tatai-források, amikor Budapest főváros végleges vízműbe-