Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil: A vízerőmű és jövője

A vízerőmű és jövője 171 dési üteme évi 140 TWh, ami legalább mintegy évi 35 G W teljesítménynövekedésnek felel meg. Természetesen megkérdőjelezhető, hogy az előbbiekben vázolt növekedési ütem mértéke helyes-e. Van azonban egy nem elhanyagolható része, amely megbízhatóan becsülhető, nevezetesen az a többlet-energia, amit a felújított vízerőművek fognak megtermelni. A vízerőművek, legalábbis azok egyes elemei, a tapasztalatok szerint 50-60 éves üzem után felújításra szorulnak. Vagyis az elképzelt évben - 2020-ban — a ránk váró feladat olyan erőmüvek korszerűsítése lesz, amelyek a 20. század hatvanas éveinek közepén léptek üzembe. Abban az időben a termelés évente kereken 50 TWh-val, a beépített teljesítmény 12,5 GW-tal nőtt. Ebből következik, hogy a 21. század húszas éveiben a vízenergia jó közelítéssel egyharmadát korszerűsített erőművek fogják meg­termelni. A korszerűsítés igénye már most is jelentkezik, de a jövőben gyorsuló foko­zódása várható. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az említett növekedési ütemnek meg­felelő energiát megtermelni hivatott új és korszerűsítendő erőművek építése és felsze­relése csak jelentős kutatási, tervezési és kivitelezési erőfeszítésekkel lez megvalósít­ható. Ezekhez járul új szivattyús energiatározók építése és a meglévők felújítása és korszerűsítése - különös tekintettel ezek atomerőművekkel egy rendszerben törté­nő üzemeltetésükre —számos ország energiatermelési stratégiájában fontos szerep­hez fog jutni. Az árapály és hullámenergia hasznosítása, valamint a közelmúltban, a tenger­áramlatok energiájának hasznosítására javasolt víz alatti üzemek megvalósítása csak nehezen prognosztizálható. Kiemelt hangsúllyal kívánok azonban rámutatni arra, hogy a vízerőművek teljes amortizálódásuk és felujitásuk után, úgynevezett második életük során, az esetek több­ségében sokkal olcsóbban termelik az elektromos energiát, mint első életükben. A faj­lagos, kilowattóránkénti termelési költség az eredetinek egyharmada alá is csökkenhet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nemzedékünk vízerö-hasznosításra fordított beruhá­zásainak hasznát a jövő nemzedékek fogják élvezni, azaz unokáink olcsó áramot fog­nak tőlünk örökölni. Végül, de nem utoljára, arra is rá kell mutatnom, hogy a vizek energiájának nö­vekvő hasznosítása jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatás csökkentéséhez is. Mivel a légkört szennyező káros gázok kibocsátása több neves szakértő véleménye szerint már most is veszélyes trendet mutat, a vízerő-hasznosítás előnyös hatása a jövő nemzedékek szempontjából sem hanyagolható el. Az előadás részletesebb tárgyalást nem tesz lehetővé, de a kérdés lényege a CCb kibocsájtások csökkenésének durva becslésével is bemutatható. Az UNIPEDE prog­nózisa alapján feltételezhető, hogy a vízerőművekben megtermelt villamos energiának köszönhetően a szén- és gáztüzelésű erőművek 2020-ban évi 4 GT-vel, azaz 4 milliárd tonnával kevesebb ССЬ-t fognak kibocsátani. A tárgyilagosság érdekében hozzá kell tennem, hogy a fosszilis erőmüvek kibocsátásainak a technológiai fejlődés eredmé­nyeként várható csökkenését 20%-kal vettem figyelembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom