Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
2. füzet - Mosonyi Emil: A vízerőmű és jövője
A vízerőmű és jövője 171 dési üteme évi 140 TWh, ami legalább mintegy évi 35 G W teljesítménynövekedésnek felel meg. Természetesen megkérdőjelezhető, hogy az előbbiekben vázolt növekedési ütem mértéke helyes-e. Van azonban egy nem elhanyagolható része, amely megbízhatóan becsülhető, nevezetesen az a többlet-energia, amit a felújított vízerőművek fognak megtermelni. A vízerőművek, legalábbis azok egyes elemei, a tapasztalatok szerint 50-60 éves üzem után felújításra szorulnak. Vagyis az elképzelt évben - 2020-ban — a ránk váró feladat olyan erőmüvek korszerűsítése lesz, amelyek a 20. század hatvanas éveinek közepén léptek üzembe. Abban az időben a termelés évente kereken 50 TWh-val, a beépített teljesítmény 12,5 GW-tal nőtt. Ebből következik, hogy a 21. század húszas éveiben a vízenergia jó közelítéssel egyharmadát korszerűsített erőművek fogják megtermelni. A korszerűsítés igénye már most is jelentkezik, de a jövőben gyorsuló fokozódása várható. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az említett növekedési ütemnek megfelelő energiát megtermelni hivatott új és korszerűsítendő erőművek építése és felszerelése csak jelentős kutatási, tervezési és kivitelezési erőfeszítésekkel lez megvalósítható. Ezekhez járul új szivattyús energiatározók építése és a meglévők felújítása és korszerűsítése - különös tekintettel ezek atomerőművekkel egy rendszerben történő üzemeltetésükre —számos ország energiatermelési stratégiájában fontos szerephez fog jutni. Az árapály és hullámenergia hasznosítása, valamint a közelmúltban, a tengeráramlatok energiájának hasznosítására javasolt víz alatti üzemek megvalósítása csak nehezen prognosztizálható. Kiemelt hangsúllyal kívánok azonban rámutatni arra, hogy a vízerőművek teljes amortizálódásuk és felujitásuk után, úgynevezett második életük során, az esetek többségében sokkal olcsóbban termelik az elektromos energiát, mint első életükben. A fajlagos, kilowattóránkénti termelési költség az eredetinek egyharmada alá is csökkenhet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nemzedékünk vízerö-hasznosításra fordított beruházásainak hasznát a jövő nemzedékek fogják élvezni, azaz unokáink olcsó áramot fognak tőlünk örökölni. Végül, de nem utoljára, arra is rá kell mutatnom, hogy a vizek energiájának növekvő hasznosítása jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatás csökkentéséhez is. Mivel a légkört szennyező káros gázok kibocsátása több neves szakértő véleménye szerint már most is veszélyes trendet mutat, a vízerő-hasznosítás előnyös hatása a jövő nemzedékek szempontjából sem hanyagolható el. Az előadás részletesebb tárgyalást nem tesz lehetővé, de a kérdés lényege a CCb kibocsájtások csökkenésének durva becslésével is bemutatható. Az UNIPEDE prognózisa alapján feltételezhető, hogy a vízerőművekben megtermelt villamos energiának köszönhetően a szén- és gáztüzelésű erőművek 2020-ban évi 4 GT-vel, azaz 4 milliárd tonnával kevesebb ССЬ-t fognak kibocsátani. A tárgyilagosság érdekében hozzá kell tennem, hogy a fosszilis erőmüvek kibocsátásainak a technológiai fejlődés eredményeként várható csökkenését 20%-kal vettem figyelembe.