Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Illés Lajos: A felső-tiszai árvíz előrejelzés fejlesztés koncepciója

A felső-tiszai án'iz előrejelzés f ejlesztési koncepciója 11 I. táblázat -szabályozás jellemző adatai %-os aránya a garbolci vízgyűjtőhöz viszonyítva (Szl) Max. térfogat Árvízcsök­kentést szolgáló térfogat Sokévi átlagos lefolyás A lefolyás szabályozott­sága a tározó szelvényében (Sz2) Szabályozott­ság az összesítés szelvényében (Sz2) Árvízi szabá­lyozottság az összesítés szelvényében (Sz4) % millió m 3 % 39,7 23 20 94,5 24,6 ­­39,7 23 20 313 ­7,3 6,4 2,8 250,0 48,0 214 117,0 ­­2,9 77,0 7,0 473 16,3 ­­3,2 9,2 1,7 473 1,9 ­­5,7 4,2 1,3 473 0,3 ­­0,6 95,0 25,0 58 163,7 ­­2,3 10,0 1,0 35 28,5 ­­0,9 17,5 0,97 101 17,3 ­­9,4 462,9 85,0 4095 ­11,4 2,2 17,5 41,0 24,0 38 107,8 ­­76,1 7,0 7,0 142 4,9 ­­76,1 48 31 198 ­24,2 ­A hegyvidéki szakaszokon a csapadék tevékenység befejezését követő órákban kialakulnak az árhullám csúcsok, az országhatári szelvényekben erre 10-40 óra eltel­tével kell számítani. A védekezés megszervezése szempontjából tehát elengedhetetlen az előrejelzési időelőny lehetséges mértékű növelése. Megfelelő időelönyü és megbíz­ható figyelmeztetés, riasztás és előrejelzés csak az információrendszer összes elemé­nek együttes és összehangolt fejlesztésével készíthető. Ezért a felső-tiszai előrejelző rendszer elemének tekintendő: — az árvízhidrológiai hagyományos és automatizált mérő-megfigyelő állomáshá­lózat; — az időjárási radarok, a meteorológiai műholdak jelenlegi és jövőbeni szolgál­tatásai, — rövid és középtávú csapadék előrejelzési modellek; — az adatátviteli hálózat; — az árvízhidrológiai adatbázis; — az adatfeldolgozó, elemző, árvíz-előrejelző módszerek és modellek;

Next

/
Oldalképek
Tartalom