Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme

124 Kozák Miklós teljes körű informálása szükséges. Ehhez a folyamathoz a nyugodt társadalmi légkör és az össztársadalmi érdekek önzetlen képviselete elengedhetetlen. Vízerőmű létesítése megköveteli, hogy: - a létesítmény céljait —főbb mutatóival együtt—egyértelműen meg kell határozni (alternatívákkal, költség-haszon elemzéssel, és az összes hatásokkal együtt), - a létesítménynek a vízkészletek többcélú társadalmi hasznosítását egyértelműen igazolni kell (javulnia kell a vízellátásnak, öntözésnek, a közegészség és a közszolgáltatások feltételeinek), - a munkálatokat korrekten, szakszerűen, és az érdekeltek teljes körű bevonásával kell végezni, - észrevételezési, ill. panasziroda felállításával kell gondoskodni a felelősségteljes garanciákról, amely felelőssé tehetőminden váratlan, és előre nem számolt eseményekkel (alapítvány létesítése, pl. a veszélyeket rejtő időszakra), - a létesítmény által károsult közösségeket feltétlenül kárpótolni kell, vagy/és pl. a létesítmény hasznát meg kell osztani. 6. Törvényes, szabályozott előkészítő munkák és a döntéshozatal mechanizmusa A vízlépcsőre vonatkozó nélkülözhetetlen környezethatási tanulmány egy sor környezethatás-döntési folyamat eredménye. A környezethatási megállapodás mind a végrehajtók, mind a döntéshozók számára nélkülözhetetlen és kulcsfontosságú. Célja, hogy elősegítse a kifogástalan döntéshozatalt és világítson rá a létesítmény valamennyi környezeti hatására. Valóban, a társadalmi—gazdasági nem egy öncél, hanem egy olyan eszköz, amely a döntéshozókat az érvényes és kötelező szabályok betartására és végrehajtására kötelezi munkájuk során. Alapvető, hogy a vízerőtelepek létesítésénél a környezetvédelemmel kapcsolatos eljárási folyamatoknál az összes etikai szempontokat figyelembe kell venni. Vízerőmüvek esetében ezek az emberi jogok, a környezetvédelme, és az össztársadalom joga a gazdaságos fejlődés feltételeinek biztosításához. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok a környezethatási problémák, melyek az építők, ill. a helyi lakosság és a környezetvédelem egyes vezéralakjai között felmerültek, hatásosan csak szakszerű, magas színvonalú és tárgyilagos, prognosztikus szemléletű vitákkal rendezhetők sikeresen. A vízi létesítményekre vonatkozó döntési folyamatoknak nemcsak az a célja, hogy összeegyeztesse az érdekelt felek szempontjait, de azoknak mind a vállalkozás, mind az egész lakosság számára hatékonynak és eredményesnek kell lennie. Egy ilyen folyamat akkor optimális, ha a döntéshozatalban minimalizálja az idö és a pénz ráfordítást, biztosítva a legmagasabb interdiszciplináris szakmai színvonalat. Csak az olyan környezetrendezési eljárás lehet hatékony, amelyben a létesítményre vonatkozó környezeti és társadalmi hatások minden vonatkozásban korrektül, és szakszerűen lettek feltárva és betervezve. Napjainkban a legtöbb országban környezetvédelmi szabályok és engedélyezési eljárások szabályozzák a környezetvédelmét. A cél az, hogy a nagyobb infrastruktúra-