Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: A Kerka-völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai

7. ábra. A Kerka nagyvizi hossz-szelvénye Figure 1. High-water profile of the Creek Kerka Bild 7. Hochwasser-Längsschnitt des Kerka-Baches рис. 7. Продольный профиль паводочных вод р.Керка tők meg rendszerszemléletű megközelítéssel a kiválasztott védelmi cél megvalósításához a vonalas létesítményekben (vízfolyások, töltések) végzendő beavatkozások, munkálatok. Rendszerszemléleten azt értem, hogy minden beavatkozás várható következményeit végig kell vezetni a teljes vízfolyáson, vizsgálva a létrejövő változásokat. A hidrológiai vizsgálatokra alapozva és a javaslatokat is figyelembe véve dolgozták ki a vízkár-elhárítási koncepciótervet (VÍZITERV 1999), amely a szóba jöhető beavatkozások közül az „árvízi tározás, mederrendezés és a települések töltésekkel történő bevédése" együttes alkalmazását tartja a lehetséges és jó megoldásnak. A völgy legveszélyeztetettebb (Alsószenterzsébet—Lenti közötti) szakasza árvízmentesítésének alapvető eleme a terv szerint az Alsószenterzsébet térségében létesítendő árvízi tározó. Az alatta lévő települések teljes védelme akkor biztosítható, ha a tározó a magas tetőző hozamokkal belépő árhullámok közül a reálisan várható legnagyobb tömegűek kilépő hozamát is a kívánt mértékűre csökkenti. Mivel a tározóhoz legközelebb lévő bajánsenyei állomás nagyvízi adatai nyilvánvalóan nem alkalmasak árhullám tömegek statisztikai vizsgálatára sem, más utat kellett választanunk. Először is tanulmányoztuk az eddigi legnagyobb árhullámok Lentiben és Bajánsenyén észlelt hidrográfjait. Ahidrográfok és az árhullámot kiváltó esők vizsgálata azt mutatta, hogy a közel azonos tetőzésü árhullámok közül a legnagyobb tömegűek a 20-