Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: A Kerka-völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai

82 Szilágyi Endre Vízhozam (m

3 s"

1) 4. ábra. Lenti, vizhozamgörbék Figure 4. Flow rating curves of Lenti Bild 4. Schlüsselkurven des Pegels Lenti рис. 4. Кривые расходов воды для притока Лендти A Kerca árhullámát részben a bajánsenyei információk, részben a Medesi-patak pórszombati állomásánál lefolyt árhullámra vonatkozó információk alapján becsültük. Ez utóbbi állomás adatai szolgáltatták az alapot a Cupi és Medesi patakok árhullám-jellemzőinek becslésére is. A Kerca torkolata alatt legfeljebb 60 m

3s

_

1 tetőző hozamú árhullám a völgyi elöntések miatt valószínűleg kissé ellapulva érkezett Csesztreg térségébe, ahol elöntést okozott. A Csesztreg és Lenti között a jobb partra kilépő vizet Lentinél, a Sárberki-patak vezette vissza a Kerkába. Tetőző hozamát az árvízszint rögzítések felhasználásával, hidraulikai alapon becsültük. A bal oldali ártéri hidak alatt átfolyó hozamot pedig árvíznyomok alapján, hidrológiai és hidraulikai megfontolásokkal. A mederbe folyó árhullám tetőző hozamát a hullám áradó ágán mért vízhozamra alapozva extrapolálással határoztuk meg (3. ábra). A metszéken átfolyt teljes Kerka árhullám jellemzői a részárhullámok összegzésével kaphatók. Ellenőrzésére a 4. ábrán bemutatott árhullám tömegek, valamint az itt figyelembe nem vett vízgyűjtő részről származó becsült lefolyás szolgál. Megjegyezzük, hogy a mederben mért 53 m

3s1 a Zalababa-Lenti közötti meder 1998-ban érvényes maximális vízszállítását is jelentette. Tormaföldénél a két híd alatt átfolyt maximális hozam a tetőzésközelben végzett vízhozammérések alapján pontosan megállapítható. A 2. ábrán bemutatott vízhozamgörbét használva azonban irreálisan, hidrológiailag indokolhatatlanul magas árhullám