Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: A Kerka-völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai

A Kerka-völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai 75 Az itt lévő települések lakói az utóbbi kb. 15 évben gyakran szenvedtek kisebbnagyobb árvízi károkat, elsősorban Lenti felett, valamint Kerkaszentkirály Margitmajor településrészén. Az 1998-as árhullám károkozása azonban minden eddigit jelentősen meghaladott. A vízrendszerben lévő települések tényleges becsült kára 250 millió Ft, az árvízkárok teljes becsült összege 430 millió Ft (VI

ZI TERV 1999). A károkozás mértékére jellemző, hogy a leginkább károsodott település, Csesztreg belterületének elöntése 65—70%-os volt, 280 ház vízben állt. Csak egyes településrészek „álltak ki" a vízből szigetszerűen. Az egyik jelentősebb mellékvíz, a Cupi-patak Kerkakutas belterületének közel 50%-át öntötte el (/. ábra). 1. A vízgyűjtő és a vízfolyás 1.1. Altalános ismertetés A Kerka a Mura legjelentősebb magyarországi mellékvízfolyása. Szlovéniában ered és Szemenyecsörnye térségében ömlik a Murába. Vízgyűjtő területe 1597 km

2, beleértve a Mura-torkolat felett, a 2+185 szelvényben beömlő Lendvát. A Lendva-torkolatig a vízgyűjtő 1049 km

2, ebből a Kerka felső, szlovéniai vízgyűjtője 110 km

2. A vízgyűjtő területekre, vízfolyás hosszakra különböző kiadványok eltérő értékeket adnak. Az I. ábrán a vízgyűjtő területek fo számai a Vízgazdálkodási Intézet (1986) kiadványa alapján vannak feltüntetve. A fontosabb mellékvizek Bajánsenyétől lefelé haladva: Kerca (Kis-Kerka) 41 km

2, Cupi-patak 164 km

2, ebből Medesi 80,5 km

2, Sárberki-patak 33 km

2, Cserta 441 km

2, ebből Alsó-Válicka 181 km

2, Berek-patak 80 km

2. A110 km

2-es szlovéniai vízgyűjtő nagy része 300 m feletti, kifejezett dombvidék. Legmagasabb pontjai elérik a 360-380 m-t. A dombvidéki jelleg a magyar területen is megmarad, de a dombok abszolút magassága csökken. Relatív magassága általában 30-60 m közötti, a magasabb értékek természetesen a mellékvizek felső vízgyűjtő részeit jellemzik. Lenti— Tornyiszentmiklós között a vízgyűjtőt Ny-ról határoló dombok magasabbak. A vízgyűjtő legalacsonyabb része 150 m. A vízgyűjtőt két, eltérő vízgazdálkodási tulajdonságti talaj borítja. Nagyobb részén gyenge víznyelésü, igen gyenge vízvezető képességű, erősen víztartó talaj található. Ez egyben a magas fajlagos lefolyás lehetőségét is jelenti. A Cserta-vízgyüjtö K-i részére és a Medesi-patak felső vízgyűjtőjére a közepes víznyelésü és vízelvezető képességű, jó víztartó talaj jellemző. A vízgyűjtőnek legalább 50%-át borítja erdő, jelentős részben nagy, összefüggő területek formájában. A többi részen mezőgazdasági müvelés folyik. A gyümölcs-szőlő termesztés alárendelt szerepű és a vízgyűjtő Lenti alatti részére korlátozódik. A Kerka hossza a Lendva-torkolattól az országhatárig napjainkban 51,5 km. Átlagos esése az országhatár-Felsőszenterzsébet között 2,5 ezrelék, Lenti környékén 0,7 ezrelék, míg az alsó szakaszon 0,5 ezrelékre csökken. A vízfolyás völgye viszonylag széles, esése lényegében a vízfolyás esését követi.