Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szesztay Károly: Vízgazdálkodás és tájfejlesztés a környezeti válság globalizációjában

Vízgazdálkodás és tájfejlesztés a környezeti válság globalizációjában 63 5. A tájfejlesztéssel összehangolt vízgazdálkodás informatikai alapjai Az ökológiailag fenntartható fejlődésnek két előfeltétele van: - A terület használatok és a tájfejlödés ökológiájában el kell jutni olyan informatikai (ismereti, kutatási, feltárási és folyamatos adatgyűjtési) szintre, hogy bármely adott tájegységre vonatkozóan ki lehessen dolgozni egy kerettervet, amelyik biztosítja, hogy a kívánt társadalmi (gazdasági, üdülési, tájvédelmi, stb.) célokat az ökológiai folyamatok jelentős károsodása nélkül lehet megvalósítani. - Ki kell alakítani olyan intézményi (jogi-közgazdasági szabályozási) keretet, amelyik a piacmechanizmust felhasználva, de azt megfelelően irányítva és korlátozva biztosítani tudja, hogy a tényleges területhasználatok összhangban maradjanak ezzel a tájhasznosítási kerettervvel. Ez a két előfeltétel természetesen szorosan összetartozik. A gazdasági fejlesztés és a természeti folyamatok összehangolása azt kívánja, hogy minden tevékenység tervezése és irányítása környezeti hatásainak, vlamint az adott tájat és a vízrendszert érintő más tevékenységekkel létrejövő kapcsolatának átfogó és minden érintett fél számára könnyen hozzáférhető központi nyilvántartásán alapuljon. Tartalmát és használatát tekintve egy ilyen központi nyilvántartásnak —a 7. ábra jelöléseihez igazodva — az alábbi főbb feltételeknek kell megfelelnie (Orlóci et al. 1987): - Tételesen rendszerbe kell foglalni az adott táj (vízrendszer) társadalmilag fontos tulajdonságait (erőforrásait, készleteit és veszélyforrásait) (T), és minden tulajdonsághoz hozzá kell kapcsolni az azt hordozó főbb (t) környezeti tényezőket, valamint a tulajdonság értékváltozásait leíró T(t) kapcsolatot („C" mezőny); - Egyedileg, vagy csoportonként nyilván kell tartani az adott tájat (vízrendszert) érintő minden meglévő, épülő és tervezett terület- és vízhasználati létesítményt és tevékenységet (H), és meg kell állapítani az ezek által módosított környezeti tényezőket (h), valamint a használat, illetve tevékenység H(h) hatásfüggvényeit („A" mezőny); - Vízháztartás! és hidroökológiai feltárásokra és kutatásokra támaszkodva meg kell határozni az értéket hordozó (t) és a beavatkozásokkal módosított (h) környezeti tényezők közötti t(h) mátrixot, illetve kapcsolatot („B" mezőny), majd az előbbi három kapcsolatra támaszkodva а Я használati tevékenység és Г társadalmilag jelentős tulajdonságok T(H) tételes és adatszerű kapcsolatát („D" mezőny); - A táj (vízrendszer) átfogó és egységes folyamat- és hatásrendszerének társadalmi „vetületeként" nyilván kell tartani а Г tulajdonságok és а Я hatások értékeit és érdektényezöit képviselő igazgatási, gazdasági és informatikai intézményeket és társadalmi csoportokat, valamint az ezek szervezetére, feladatkörére és működésére vonatkozó törvényeket, utasításokat, szabályzatokat, stb. („E" mezőny). Ahhoz, hogy a fejlődés anyagi (gazdasági, műszaki) dimenziójához egyenrangú módon csatlakozhasson az emberi (közösségi, kulturális, etikai), valamint a környeze-