Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj—Szeged közötti szakaszán 527 mának szerepe, az árhullám korai érkezése miatt, nem annyira a tetőző vízszintek emelkedésében, mint a tetözéskörüli vízszintek tartósságában jelentkezik. A magasabb szegedi vízszintek a makói vízmércén is érezhetőek lennének, különösen a tetőzést megelőző időszakban (10. ábra). A szegedi nagyobb növekmény a Maroso« érkező, amúgy jelentéktelen mértékű árhullám, és a körösi árhullám „együttműködésének" az eredménye. A 2.b. szcenárióban vázolt eset, amikor nem a Körös, hanem a Maros 1970-es árhulláma csatlakozik a tiszai árhullámhoz, a mindszenti tetőzést csak kismértékben befolyásolja, a szegedi szelvényben viszont az előző esetben tapasztaltnál jóval jelentősebb, több mint egy méteres vízszintemelkedést okoz, ami nem csoda, hiszen a Maros árhulláma révén a Körösökénél két—két és félszer több víz érkezett a Tiszába (8. ábra). A két mellékfolyónak a szegedi szelvénybe történő nagyjából egyidejű érkezése következtében a 2.c. szcenárióban vázolt helyzet a számítások szerint a szegedi szelvényben igen magas, az 1970. évitől mindössze 0,42 m-rel alacsonyabb vízszint kialakulásával járna (8. ábra). 8. ábra. A szegedi vízállás idősora a 2.b, 2.c. és 2.d. szcenárióban vázolt esetben Figure 8. Water level time series of Szeged for alternatives 3a. 3b, 3 c Bild 8. Wasserstands-Ganglinien am Theißpegel Szeged im Falle der Szenarien Nr. 2.b, 2.

с und 2.d рис. 8. Временные ряды уровней воды у Сегед в случаях сценарий 26, 2с и 2д