Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj—Szeged közötti szakaszán 521 Az árhullám ideje alatt a Bodrog vízrendszerén, a vízgyűjtő szlovák részén mintegy 190 millió m

3 vizet tároztak be, elsősorban a siravai és a nagydomásai tározókba, illetve bősi szükségtározóba. Ez vízmennyiség számottevően (a Bodrog esetében akár 0,30-0,50 m-rel, a Tiszán 0,15-0,25 m-rel) csökkentette a bekövetkezett tetőzések vízszintjeit (ÉVIZIG 1999). 5. Feltételezett meteorológiai és hidrológiai szcenáriók következményeinek az elemzése Az 1998. novemberi, mind pedig az 1999. tavaszi árhullám létrejöttében szerepet játszottak olyan tényezők, amelyeknek esetleges — akár viszonylag csekély mértékű — megváltozása is jelentős hatással lett volna a kialakult helyzetre: Az 1998-as felső-tiszai árhullám kialakulásában a Tiszabecs feletti vízgyűjtő bal oldali mellékfolyóinak ( Visó, Iza) viszonylag csekély szerepe volt, és a Bodrog árhulláma is döntően a vízgyűjtő keleti részéről, a Latorca és az Ung vízgyűjtőjéről származott. Az 1998. novemberi árvizet okozó csapadékzóna kissé délebbre húzódásának, tehát a felső-tiszai bal oldali mellékfolyók nagyobb vízszállításának a hatását már vizsgáltuk (Gauzer—

В artha 1999/ Most azt a helyzetet elemezzük (1. szcenárió), amikor a Bodrog teljes vízrendszere részt vesz az árhullám kialakításában. Mivel az 1999. márciusi árhullám során a négy fő vízfolyás (Latorca, Ung, Labore, Ondava-Tapoly) nagyjából egyenlő mennyiségű vizet szállított, a feltételezett helyzetben az 1998. novemberi felső-tiszai, és a 1999. tavaszi bodrogi árhullám együttes Aatását vizsgáljuk a Tisza Tokaj és Szolnok közötti szakaszán. Az 1998-as árhullám során a Körösökrö\ és a Marosról viszonylag kevés víz érkezett, ami a Szolnok alatti szakaszon a mederteltségek jelentős csökkenését eredményezte. E szcenárió elemzése során megvizsgáljuk, hogy a Körösökön és/vagy a Maroson érkezőjelentős vízmennyiség milyen hatással lett volna a Tisza Mindszent és Szeged közötti szakaszán az 1998. novemberében kialakuló vízállásokra. Mivel az 1970-es nagy tiszai árvíz volt az utolsó, amikor a tiszaival egyidőben a Körösökön, illetve a Maroson is szélsőségesen árhullám vonult végig, a feltételezéseink szerint a Körösökön és a Maroson a tényleges vízmennyiség helyett az 1970. májusában, illetve júniusában érvényes vízhozamok érkeznek. 1970. május-júniusában korábban soha nem látott intenzitású és területi kiterjedésű árhullámok vonultak le a Tisza-völgy szinte teljes területén. Először, a május 12—13-án hullott szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék hatására, a Felső-Tiszán, a Szamoson, illetve a Maroson, majd rá szinte pontosan egy hónapra, újra a Szamoson, a Krasznán, és elsősorban a Körösökön alakultak ki igen heves vízszintemelkedések. Az 1999. tavaszi árhullám levonulása során, a vízgyűjtőkön a sokéves átlag alatti mennyiségű csapadék hullott, az árhullám döntő mértékben a vízgyűjtőkön felhalmozódott nagymennyiségű hó olvadásából keletkezett.