Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

504 Könyvismertetés Schreffel Rudolf és dr. Varga István: Előmunkálatok az Alföld vízgazdálkodási koncepciójához és stratégiájához című tanulmánya 8 oldal szöveget tartalmaz. Az Alföld területfejlesztési és tájhasznosítási feladatai megfogalmazása során vetődött fel a változó gazdasági és társadalmi körülmények kezelhetővé és tervezhetővé tételének céljából, az Alföld hosszú távú vízgazdálkodási koncepciójának és ezzel összhangban a rövidebb távra szóló vízgazdálkodás-fejlesztési stratégiájának elkészítése. A koncepció, illetve a stratégia kidolgozásának ágazati kereteit az ország vízügyi politikájának meghatározása — s időközbeni folyamatos pontosítása - alakította ki. Szakértői vélemények szerint az alföld legsúlyosabb vízgazdálkodási problémái a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás, az ár- és belvízvédelem, valamint a felszíni vízmenynyiség-gazdálkodás körében jelentkeznek. A szakértői elemzések szintetizálása, valamint az általános és legfontosabb alapelvek és keretfeltételek figyelembe vételével a vízgazdálkodási koncepció legfontosabb célkitűzései a kővetkezők: - Az országon kívüli vízgyűjtőkön folytatott vízgazdálkodási beavatkozásoktól való íiiggöség szorossága, a kiszolgáltatott vízgazdálkodási helyzet megváltoztatása. - A vízzel kapcsolatos társadalmi-gazdasági igények és a környezeti állapot viszonya irányában az EU által megfogalmazott irányelveknek való megfelelés. - A szerkezeti és nem-szerkezeti beavatkozások összhangja, a szerkezeti beavatkozások sorolása. - A vízhasználatok szabályozása. - Az Európai Unióhoz való várható csatlakozás vízgazdálkodással szembeni elvárásainak való megfelelés. A stratégiai feladatokról szóló fejezetben a Szerzők számba veszik és fontossági sorolás alapján felsorolják a vízmennyiség-gazdálkodás, a vízkár-elhárítás, a települési vízgazdálkodás és a vízi környezetvédelem területén jelentkező feladatokat. Dr. Ijjas István: Az Alföld vízgazdálkodási helyzetének értékelése az Európai Unió Vízügyi Keretirányelve szempontjából című tanulmánya 9 oldal szöveget tartalmaz. Az Európai Uniónak új vízgazdálkodási politikája van, amelynek végrehajtását szolgáló egyik legfontosabb eszköz a vízgazdálkodási keretirányelv. Magyarország EU-hoz történő csatlakozása után a vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozások 30— 40%-a EU-szabályozás lesz, és a szabályozások fennmaradó 60-70%-a lesz hazai szabályozás. A keretirányelv az Alföld vízgazdálkodásában is jelentős szerepet fog játszani. A kertirányelv-tervezet egyik leglényegesebb jellemvonása és nemzetközi szempontból is újdonsága az, hogy jogilag elő kívánja írni azt, hogy a vízgazdálkodást a vízgyűjtőkre építve és a vízgyűjtő szinten koordinálva kell megoldani. A keretirányelv előírásainak megfelelően a vízgazdálkodás vízgyűjtő egységeit (vízgyűjtő kerületek) Magyarországon kijelölték, azonban a Szerző véleménye szerint ez felülvizsgálatra szorul, mivel a kijelölt 35 vízgyűjtő kerület figyelembe vétele nehézségeket fog okozni az EU-keretirányelv bevezetésekor. A tanulmány zárófejezete az Alföld vízgazdálkodási feltételeivel, problémáival és feladataival foglalkozik az EU-keretirányelv tükrében.