Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
502 Könyvismertetés — A vezetékes ivóvíz minőségének javítása. — A vízi közmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csökkentése. — Az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme. — Az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a vízvisszatartás megoldása. A Szerző kiemelten hangsúlyozza, hogy a felsorolt prioritások területén való érdemi előrehaladás szükséges ahhoz, hogy a területfejlesztés átfogó irányelvei és céljai - közülük kiemelve a területi egyenlőtlenségek mérséklése és a fenntartható fejlődés elvét — érvényesüljenek. Dr. Hanyecz Imre: Öntözéses gazdálkodás az Alföldön című tanulmánya 5 oldal szöveget és 7 táblázatot tartalmaz. A Szerző részletes, sok számadattal kiegészített áttekintést ad az alföldi öntözéses gazdálkodás térbeli és időbeli alakulásáról - beleértve az öntözött terület nagyságát, a kiöntözött vízmennyiséget és az öntözött terület szerkezetét - az alábbi gondolatok köré csoportosítva: — Amennyiben meg akaijuk őrizni, sőt tovább akarjuk fejleszteni az Alföld mezőgazdasági pozícióját, az intenzív irányba történő strukturális átalakítás elkerülhetetlen része az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. — Az uniós csatlakozás előkészítésének kapcsán a mezögazdasási termelésre kevésbé alkalmas területeket más formában kell hasznosítani, ugyanakkor a termelésre alkalmas területeken az intenzív hasznosítás kívánatos. Az intenzív irányba történő elmozdulás a termelés kockázatának növekedését eredményezi, amely az öntözés lehetőségének megteremtésével és az igény szerinti öntözéssel mérsékelhető. — Az öntözéses gazdálkodás kiterjeszthetőségének lényeges feltétele — az intenzív földhasználat mellett - a birtokkoncentráció elősegítése. — Az alföldi térség kormányzati szinten is megkülönböztetett figyelmet érdemel mind az agrárágazat általános kérdései, mind az öntözésfejlesztés vonatkozásában. Dr. Valkár István: A vízi közlekedés az Alföldön című tanulmánya 8 oldal szöveget tartalmaz. Az utóbbi évtizedben ismét megerősödött az érdeklődés a tiszai hajózási lehetőségek iránt és megfogalmazódott az igény arra, hogy a tiszai vízi út és a hajózás fejlesztésére a térségi gazdasági és vízgazdálkodási elképzelésekbe illeszkedő koncepció fogalmazódjon meg. A Szerző megfogalmazza a vízi út- és hajózás fejlesztési koncepció kiinduló pontjait, felsorolja és részletezi azokat a problémákat, amelyek megoldása nélkül a tiszai hajózás „Európához csatlakoztatása" nem képzelhető el: — A Tisza nemzetközi jogi státusza. — A versenyképes hajózást akadályozó kedvezőtlen vízi úti feltételek a SzolnokKisköre és a Tokaj—Záhony közötti 7bza-szakaszon, valamint a Hármas-Körösön a bökényi duzzasztómű és hajózsilip.
