Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Könyvismertetés 495 di élettér, a vizek élővilága, valamint a vízpartok és a hullámterek ökológiai rendje) bármelyikében bekövetkező természeti vagy emberi változások rövidebb-hosszabb időbeli késleltetéssel, illetve hatásláncolattal a nagytérségi vízmérlegben is érvényesülnek. Dr. Rakonczai Zoltán: A környezet-átalakítás hidrogeográfiai összefüggései az Alföldön című tanulmánya 8 oldal szöveget, 4 ábrát és 1 táblázatot tartalmaz. Az Alföldön szinte alig múlik el év anélkül, hogy jelentős kárt, esetenként katasztrófát okozó vízhiány vagy éppen többletvíz ne fordulna elő. A vízháztartási szélsőségek elemzéséhez a tanulmány elején a Szerző felteszi a kérdést: - Rendkívüliek-e ezek a szélsőséges, gyakran katasztrófával fenyegető állapotok? - Mi az emberi beavatkozás, a környezet-átalakítás szerepe a káros folyamatokban? - Milyen lehetőségeink vannak a káros hatások megelőzésére, a katasztrófák következményeinek enyhítésére? A feltett kérdésekre a tanulmány elsősorban földrajzi szempontból kísérel válaszolni, fokozottan vizsgálva a környezet-átalakítás hatásait. A meteorológiai, hidrológiai és történeti földrajzi kutatások eredményei szerint statisztikai megközelítésben az elmúlt évek szélsőséges vízháztartási helyzetei nem tekinthetők rendkívüli eseményeknek. Az Alföldön az emberi beavatkozás elsősorban a területhasználat megváltozásából adódó, az alföldi táj arculatának alapvető megváltozásában mutatkozik meg. Az egykori természetes állapotokat szinte kizárólagosan az antropogén tájelemek váltották fel. Az arculatváltásban a területhasználat változás mellett jelentős szerepet játszott az ármentesítés és folyószabályozás (amely gyakorlatilag megszüntette a folyóvízi feltöltést, mint jellemző tájfejlödési tényezőt), valamint domborzatmódosítás, amelynek folyamatai a felszínkiegyenlítés irányába hatottak. A környezet-átalakítás hidrogeográfiai és hidrológiai következményei: a táj arculatának és élővilágának átformálódása, az árvízveszélyes területek megváltozása, a belvízveszély megjelenése, a vízkészletek szennyezése, a vízforgalom lényeges befolyásolása, a felszín alatti vizek kitermelését követő rétegnyomás-csökkenés. A károk megelőzésének, enyhítésének céljából - tekintettel az elmúlt évtizedek sikeres árvízvédekezéseire - az alábbi három feladat minél teljesebb megoldására van szükség: töltéserősítés és -magasítás, árvízi szükségtározók biztonságos üzemeltetése. A Szerző hangsúlyozza, hogy a felsorolt három feladatot a jövőben ki kell egészíteni egy, a földrajzi információs rendszeren alapuló árapasztó, vésztározó rendszerrel. Dr. Koneesny Károly: Az országhatáron túli tájátalakitás hatása az Alföld vízviszonyaira című tanulmánya 15 oldal szöveget, 4 ábrát és 2 táblázatot tartalmaz. A Tisza-vízgyűjtő hegy- és dombvidéki — a szomszédos országok területére esö részén számottevő változások következtek be a területhasználat, főleg az erdők és me-