Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Nagy László: Természeti veszélyek és a kockázat

440 Nagy László tervszerű töltésépítés keretében végeznék, és akkor még nem is beszéltünk a homokzsák ürítés költségeiről. A kockázatot különböző szakmák eltérő módon fogalmazzák meg: A.pénzügyi kockázat a gazdasági szakembereknek a megtérülés valószínűségét jelen­ti, vagy valamilyen kihelyezésnek a megbízhatóságát. E szerint alacsony kockázatú a bank számára az a kölcsön, melynek fedezete tízszeres. A biztosítási kockázatnék a magas . kockázatú eseménynek számító katasztrófát a pénzügyminiszter minden évben közzéte­szi. így például 1997-ben magas kockázatúnak számított az esemény, melynél a keletke­zett kár meghaladta a fél milliárd forintot. Itt tehát a kockázatot egy kár értékkel határoz­ták meg. A műszaki kockázat nem csak a jelenséggel, hanem annak következményeivel is foglalkozik. Hosszú ideig a kockázat számszerűsítésének hiányában az árvizes szakem­berek kockázat alatt a védmüvek hiányosságait értették. A kockázatszámítás segítségével lehetővé válik a veszélyek és a veszélyek bekö­vetkezéséhez kapcsolódó károk megismerése. Rowe (1977), Mark (1977), Petak-At­kinson (1982), Varness (1984) és mások munkája következtében az 1980-as években a természeti kockázatot egy negatív jelenség előfordulási valószínűségének és az általa okozott kár nagyságának szorzataként értelmezték és számították. A várható kockázat nagysága: bekövetkezés valószínűsége x keletkezett kár. A fogalom megalkotását követő több mint tíz évben a megjelent publikációk nagy száma foglalkozik a természeti kockázat kvantitatív becslésével és térképezésével, mint például árvíz, földrengés, rézsűcsúszás vagy vulkánkitörés. Ayala( 1990) hasonló következtetésre jut, miután a probléma részletes vizsgálata során két általa ismert kvantitatív kockázatbecslést említ. A helyzetet két oldalról közelítve jellemzi: — nehéz egy adott területen adott intenzitású természeti veszély előfordulásának valószínűségét meghatározni, - hiányzik egy általánosan elfogadott módszer és eljárás a károk meghatározásá­ra, különösen több, különböző eredetű fenyegetés egyidejű hatása esetén. A kockázat szociális, gazdasági, ökológiai és vegyes veszteségek (károk), valamint a negatív jelenség visszatérési valószínűségéből meghatározott érték. így a kockázat idő­ben és térben meghatározott negatív esemény vagy megvalósult veszély (fenyegetett­ség). A kockázat nem csak a veszélynek kitett tárgyakból vagy rendszerből származ­tatható. Maga a kockázat is sokféle értelmezést kap. Másként határozzák meg ezt a fogal­mat, illetve a környezeti tényezők ezzel kapcsolatos prioritásait a szakértők, a gazda­sági vezetők, az etikai értéket első helyre sorolók és más laikusok. A férfiak és a nök, illetve a nagyapák, az apák és az unokák nemzedékei (sajátos megközelítéseik, él­ményanyagaik hatására is) eltérő rangsorokat készítettek az azonos környezeti hatá­sokból eredő kockázatokra. A biztonság megfogalmazásával kapcsolatos ideológiák a kockázati számításon ala­puló rendszer-fejlesztés irányába terelődtek, így alakult ki az azonos kockázati szintek fi­gyelembe vétele például az árvízvédelmi gátaknál (Nagy 1997, 1999). A kockázat számí­táson alapuló vizsgálatoknál tehát nem csak a műszaki biztonságot veszik figyelembe, hanem a védett (gazdasági) értékben keletkező károkat is (így a környezeti károkat is).

Next

/
Oldalképek
Tartalom