Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Nagy László: Természeti veszélyek és a kockázat

Természeti veszélyek és a kockázat 431 A természeti jelenségek, veszély források megismerésén kívül fontos az is, hogy milyen a társadalom, az egyes csoportok és az egyének veszély érzete, a veszélyről alkotott véleménye. A kanadai University of British Columbia egyetemen 40 nőből és 28 férfiből álló csoport 65 olyan kérdésre válaszolt, amelynek környezeti kockázatait 7 fokozatú skálán mérték: „—3" a teljesen kockázatmentes, "+3" a lehető legnagyobb kockázatú eseményhez tartozik. A kockázatok értékelését 18—39 év közötti (átlagosan 23 éves) életkori csoport végezte (McDaniels—Axelrod—Slovic 1995). A vizsgált 65 környezeti hatásra adott válaszok alapján az I. táblázat szerinti rangsor alakult ki. A várakozásnak megfelelően (a maximális +3-hoz képest) ebben az esetben is az atomháború környezetrombolásának tulajdonították a legnagyobb kockázatot (átlagosan +2,69). A már említett közismert környezeti veszélyek mértéke is nagyobb, mint +1,5 (pl. az atomerőműveké +1,57). A teljesen kockázatmentes (-3,0) szélsőértékhez képest kis környezeti kockázatot rendelt az értékelés pl. a háztartások tűzhelyeihez (-1,42), ennél is csekélyebb a veszélye a természeti környezetre a könnyűbúvárok (—1,78), vagy a szabadidő-sportokat kedvelők: síelők, természetjárók, alpinisták tevékenységeinek. (MeDaniels 1995) A felmérés végeredménye szerint az atomháború és a természetjárás az értékelés szélső eseményei. Az /. táblázat sorrendje jellemző a válaszadó csoportra. Tanulmányaik, a környezetük, a média hatását, stb. mutatja az eredmények összegzése. Érdekes módon az árvíz csak a táblázat második felében található, holott az IDNDR (International Decade of Natural Disaster Reduction - A természeti katasztrófák csökkentésének nemzetközi évtizede) adatai szerint a gazdasági károkat tekintve 34%-ot képviselnek, a nagykatasztrófák összes számában pedig 29%-ot jelentenek a természeti katasztrófákból (II. táblázat). Ugyanezeket az arányokat támasztja alá a müncheni viszontbiztosítónak az 1997. és 1999. évi nagykatasztrófák adataival végzett feldolgozásának eredménye is (Munnich Re 1997, 1999). A kanadai felmérés szerint az árvíznél még az orvvadászat és a dohányzás is veszélyesebb. A természeti veszélyeket az egyének vagy csoportok eltérő módon ítélik meg. Ez döntő módon a válaszadók ismereteiktől függ. A fenti felmérés eltérő eredményeket szolgáltat más reprezentatív csoportoknál és más országokban is. Ahhoz, hogy a veszélyeket és kockázatokat egységesen lehessen kezelni olyan megközelítésre van szükség, mely a szubjektív elemeket a lehetőségekhez mérten kiküszöböli. Ehhez számszerűsíteni kell több olyan hatást, mely korábban kezelhetetlen vagy nehezen számszerűsíthető volt. II. táblázat Válaszok értékelése a veszélyérzet rangsorolásához nagy katasztrófák száma gazdasági veszteség % % földrengés 15 24 vihar 35 32 árvíz 29 34 egyéb 21 10