Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Fleit E.-Bálint M.: A tiszai üledék és halak nehézfémtartalma a 2000. évi szennyezések után

A tiszai üledék és halak nehézfémtartalma a 2000. évi szennyezések után 367 Távolság (fkm) 4. ábra. A tiszai csukák izomszövetében mért kadmiumkoncentrációk hossz-szelvény menti mintázata Figure 4. Longitudinal variation pattern of cadmium measured in the tissues ofpike, in the River Tisza Bild 4. Längsschnittsmäßiges Muster der Kadmium-Konzentrationen des Muskelgewebes der Hechte in der Theiß рис. 4. Продольное изменение измеренных концентраций кадмия в ткани тиссайских щук ugróan magas értékek, melyet feltételezhetően részben Szolnok (335 fkm) hatásának, részben pedig a Zagyván érkező kommunális és ipari terheléseknek tulajdoníthatunk. Az izomszöveti ólom mintázat térbeli eloszlása alapján, a kadmiumhoz és a rézhez hasonlóan két csoportra osztható a tiszai csukaállomány. A középszakaszon megemelkedett koncentrációkat figyelhettünk meg, míg az Alsó-Tisza-szakaszon ennél lényegesen kisebb (közel felére csökkent) ólomtartalom jellemzi az izomszövetet. Figyelemre méltó ebben a tekintetben az is, hogy a felsőbb szakaszról származó egyetlen csukában (Tiszaadony, 668 fkm) az arzén, kadmium és az ólom koncentrációja egyaránt kiugróan magasnak bizonyult. A bemutatott öt elem (arzén, kadmium, réz, higany és az ólom) eltérő térbeli megoszlására több magyarázat is kínálkozik, illetve az értékeléskor a következő, további megfontolásokat tesszük. A kadmium, réz és ólom tekintetében egyértelműen megfigyelhető a Tisza hosszszelvény mentén, a felvízi irányban növekvő felhalmozás tendenciája, melyet a kadmium és ólom tekintetében elsősorban e két fém ismert bioakkumulációs hajlama magya-