Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
1. füzet - Hajós Béla: Vízfolyások szabályozása a XXI. században
36 Hajós Béla 4.5. A döntés Az előtanulmányok, a kidolgozott változatok és a költséghatékonyság elemzések alapján kiválasztható az a változat, melyre támaszkodva elkészül a kiviteli terv. A kiválasztásnál azonban az eddigi, szigorúan technikai szemléletű, legtöbbször egyetlen igény kielégítését célzó megítéléstől eltérő módon kell dönteni. Az a tény, hogy egy vízfolyás egyensúlyban lévő medre nem képes egy bizonyos (az eddigi gyakorlatban pl. külterületen 10 éves gyakoriságú) árvízhozam kiöntésmentes levezetésére, önmagában még nem indok a vízfolyás rendezésére. Tudatában kell lenni annak, hogy azok az ökológiailag kedvezőtlen változások, melyek a rendezés óhatatlan kísérői, a kiépítés mértékével arányosan (és ez az arányosság nem lineáris) nőnek. Ezért a kiépítés mértékét a lehetséges minimumra kell korlátozni. Semmiképpen nem indokolható a meder bővítése dombvidéki, nagyesésü vízfolyásoknál, ha a völgy csak néhány száz méter széles. 10 éves, vagy ennél ritkább gyakoriságú árvizekre medret méretezni csak belsőségek közelében, vagy más, hasonlóan értékes területeken lehet indokolt. A vízfolyás rendezésére vonatkozó döntésnek mindig az összes körülmények igen gondos mérlegelésével elért kompromisszumnak kell lennie, melynek eredménye a még szükséges minimális beavatkozás, beleértve azt is, hogy egyáltalán nem végzünk semmiféle munkát a vízfolyáson. Igen óvatosan kell eljárni a már technikai szemlélettel rendezett vízfolyások természetbe illesztő visszaalakításánál. Ez különféle érdekek sérelme nélkül ritkán hajtható végre. Nehéz mesterséges úton előállítani azt, amit természetes folyamatok évszázadok-évezredek alatt hoztak létre. Itt a legjobb megoldásnak tűnik a vízfolyást „magára hagyni". Az ökológiai szempontból teljes értékű rekonstrukciót azonban csak a völgyfenék eredeti állapotának visszaállításával érhetjük el. IRODALOM Aktion Blau: A kisvízfolyások fejlesztésének új irányai a Rajna-vidék-Pfalz Szövetségi Államban. Gewösserenhwicklung in Rheinland-Pfalz. Ministerium für Umwelt und Forsten des Landes RheinlandPlalz. Mainz Heft 1. 1995. Bárányi S.: Tószabályozás és környezetvédelem. Vízügyi Közlemények LXX. évfolyam 3. füzet, 1988. Bratán M. : A kisvízfolyások fej lesztésének új irányai a Rajna-vidék— Pfalz Szövetségi Államban. (Aktion Blau. Gewösserenhwicklung in Rheinland-Pfalz.) Vízügyi közlemények, LXXX. évfolyam 4. füzet, 1998. Csorna J.: A folyószabályozás új feladatai. Vízügyi Közlemények, 3. füzet, 1964. Filotás /.: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. Vízügyi Közlemények, LXXVII. évfolyam, 4. füzet, 1995. Hajós В.: A Rajna folyó szabályozásának környezeti hatásai. Vízügyi Közlemények, 3. füzet, 1980. Hajós В. : A Rajna sziklazátonyos szakaszainak szabályozása. Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam, 2. füzet, 1982. Hajós В.: A vízvédelem és az ember kapcsolatának változása, a vízgazdálkodás jövőképe a múlt eredményeinek tükrében. Vízügyi Közlemények, LXXVII. évfolyam, 1. füzet, 1995. Hajós B.-Poroszlai J.-né: A vízgazdálkodás időszerű kérdései. Vízügyi Közlemények, LXXXII. évfolyam, 1. füzet, 2000. Kaliczka L.: Gondolatok a vízrendezés és a tájvédelem problémáiról. Hidrológiai Közlöny 1989. 6. szám Kaliczka L.: Kisvízfolyások rendezésének időszerű kérdései. Hidrológiai Közlöny, 6. szám. 1984.
