Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Gondolatok a vízminőségi célállapot és termelhetöség meghatározásáról 321 Azt is meg kell említeni, hogy a vízminőségi célállapot elválaszthatatlanul kötő­dik a vízmennyiségi (hidrológiai, hidraulikai) célállapothoz is. A vízi élővilágnak (és az embernek is) meghatározott mennyiségű és hidraulikai állapotú vízre van szüksé­ge, ami változik időben és térben. Tehát egy kívánt vízi ökológiai állapotot nem jelöl­hetünk pusztán anyagtöménység határértékekkel, hanem hozzá kell rendelnünk a víz­térfogat (vízhozam), a vízmélység, a vízsebesség állapotait is. Ugyanez vonatkozik az emberi vízhasználatokra is: hiába áll rendelkezésre a legjobb minőségű víz ivásra, ön­tözésre, ipari vagy élelmiszer termeléshez, ha nincs belőle elég, vagy nem jut el oda és akkor amikor kell. 2.2. Szennyezőanyag terhelhetőség Egy adott vízgyűjtőn és vízrendszeren belül a (gondos és folyamatosan megis­mételt vizsgálatokkal) kiválasztott, meghatározott, külső forrásokból származó szennyezőanyagok tömegáramának azon mértéke, amelyek még biztosítják a társa­dalom, az élővilág és az élettelen élettér elemek fenntarthatóságát. Miután a fenn­tarthatóság tudományosan megalapozott szabatos kritérium rendszere még nem lé­tezik ezért a szennyezőanyag terhelhetőséget, ideiglenesen, másként kell definiálnunk: az a külső szennyezőanyag terhelés ami mellett a befogadóra vizekre megállapított vízminőségi célállapot elérhető, a megadott immissziós határértékek betarthatók. A terhelés és a befogadó vízminőségi állapota között a kapcsolatot egyedül a víz­minőségi modell biztosíthatja. Ez azért van így, mert a nagyszámú forrás és a szeny­nyezőanyagokra ható összetett folyamatok miatt egyszerű módon (kézi számítással) nem állapítható meg, hogy egy adott (pontszerű, vagy nem-pontszerű) szennyezőfor­rás (vagy az annál a forrásnál elvégzendő beavatkozás) milyen mértékben járul hozzá egy bizonyos szennyezőanyag befogadóban mért (immissziós) értékének ki­alakulásához. A szennyezőanyagokra szállítási (transzport) és átalakulási (transzformációs) fo­lyamatok hatnak. Ezek közül az egyszerűbb a szállítási folyamatok meghatározása, mert azok lényegében függetlenek a szennyezőanyag típusától, fajtájától. A felszíni és felszín alatti lefolyásban és a befogadó vizekben a szennyezöanya­gokra két szállítási folyamat hat: — Advektív szállítás (transzport): Az oldott és szilárd (szennyező) anyagok terje­désének (szállításának, transzportjának) meghatározó folyamata áramló folya­dék (és levegő) közegben. Azt fejezi ki, hogy az áramló közeg milyen mennyiségben viszi magával az oldott vagy lebegő szilárd anyagot. Felületegységre eső fajlagos szállítási értékét az áramló közeg v sebessége (sebesség összetevője) és а С anyag töménység szorzataként kapjuk, tömeg per felület per idő dimenzióban: Fajlagos advektív szállítás = v C. Ez a folyamat a dif­fúzióval, illetve a diszperzióval együtt határozza meg az anyag, a szennyezőanyag szál­lítását (transzportját) az áramló közegben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom