Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Gondolatok a vízminőségi célállapot és termelhetöség meghatározásáról 321 Azt is meg kell említeni, hogy a vízminőségi célállapot elválaszthatatlanul kötődik a vízmennyiségi (hidrológiai, hidraulikai) célállapothoz is. A vízi élővilágnak (és az embernek is) meghatározott mennyiségű és hidraulikai állapotú vízre van szüksége, ami változik időben és térben. Tehát egy kívánt vízi ökológiai állapotot nem jelölhetünk pusztán anyagtöménység határértékekkel, hanem hozzá kell rendelnünk a víztérfogat (vízhozam), a vízmélység, a vízsebesség állapotait is. Ugyanez vonatkozik az emberi vízhasználatokra is: hiába áll rendelkezésre a legjobb minőségű víz ivásra, öntözésre, ipari vagy élelmiszer termeléshez, ha nincs belőle elég, vagy nem jut el oda és akkor amikor kell. 2.2. Szennyezőanyag terhelhetőség Egy adott vízgyűjtőn és vízrendszeren belül a (gondos és folyamatosan megismételt vizsgálatokkal) kiválasztott, meghatározott, külső forrásokból származó szennyezőanyagok tömegáramának azon mértéke, amelyek még biztosítják a társadalom, az élővilág és az élettelen élettér elemek fenntarthatóságát. Miután a fenntarthatóság tudományosan megalapozott szabatos kritérium rendszere még nem létezik ezért a szennyezőanyag terhelhetőséget, ideiglenesen, másként kell definiálnunk: az a külső szennyezőanyag terhelés ami mellett a befogadóra vizekre megállapított vízminőségi célállapot elérhető, a megadott immissziós határértékek betarthatók. A terhelés és a befogadó vízminőségi állapota között a kapcsolatot egyedül a vízminőségi modell biztosíthatja. Ez azért van így, mert a nagyszámú forrás és a szenynyezőanyagokra ható összetett folyamatok miatt egyszerű módon (kézi számítással) nem állapítható meg, hogy egy adott (pontszerű, vagy nem-pontszerű) szennyezőforrás (vagy az annál a forrásnál elvégzendő beavatkozás) milyen mértékben járul hozzá egy bizonyos szennyezőanyag befogadóban mért (immissziós) értékének kialakulásához. A szennyezőanyagokra szállítási (transzport) és átalakulási (transzformációs) folyamatok hatnak. Ezek közül az egyszerűbb a szállítási folyamatok meghatározása, mert azok lényegében függetlenek a szennyezőanyag típusától, fajtájától. A felszíni és felszín alatti lefolyásban és a befogadó vizekben a szennyezöanyagokra két szállítási folyamat hat: — Advektív szállítás (transzport): Az oldott és szilárd (szennyező) anyagok terjedésének (szállításának, transzportjának) meghatározó folyamata áramló folyadék (és levegő) közegben. Azt fejezi ki, hogy az áramló közeg milyen mennyiségben viszi magával az oldott vagy lebegő szilárd anyagot. Felületegységre eső fajlagos szállítási értékét az áramló közeg v sebessége (sebesség összetevője) és а С anyag töménység szorzataként kapjuk, tömeg per felület per idő dimenzióban: Fajlagos advektív szállítás = v C. Ez a folyamat a diffúzióval, illetve a diszperzióval együtt határozza meg az anyag, a szennyezőanyag szállítását (transzportját) az áramló közegben.