Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Veszély, zóna és kockázati térképek 299 — Alluviális hordalékkúpok. 14 törmelékkúpot azonosítottak fontos városok és települések területén, méretük 2 és 25 km

2 között változik. Többnyire ezek nagy környezeti értékű mocsarakhoz, dünékhez és gátakhoz kapcsolódtak. — Időszakos vízfolyások teljes eltűnése. Több mint 300 alluviális törmelékkúpot lokalizáltak ott, ahol időszakos folyók eltűntek. Ezek közül 60-ban van némi városi fejlődés. — Alluviális völgyek. Tipikus alluviális árterek, némi veszélytényezővel, hét belső folyó mentén. Mindenütt ez a legnagyobb probléma. — Zárt medencék és rétek. A belterületi veszélyeztetett vidékek számbavételekor a hegyvidéken egy újfajta árvízproblémába ütközünk, mely arid területek lapos vidékeit jellemzi. Ez a zárt medence problémája. E területeknek szinte egyáltalán nincs lefolyásuk, hiszen az időszakos vízfolyások eltűnnek a lapos, zárt medencékben. A völgy alsó részét megművelik, s ezt csak nagy esőzés után borítja viszonylag sekély víz. A víz mindaddig ott marad, míg teljesen el nem párolog vagy be nem szivárog. Városi fejlődés egyáltalán nincs ezeken a területeken. — Fekete foltok. Ez az elnevezés azon helyek jelölésére szolgál, amelyek nagy kockázatot jelentenek mind emberre, mind ingóságra, viszont mivel igen kicsinyek, térképen nem lehet feltüntetni őket. A 400 lokalizált pontból a legtöbb híd vagy áteresz, melynek hidraulikai kapacitása elégtelen. Ezen kívül a hullámtéren elég gyakoriak az elszigetelt épületek. Jóval a Valencia régió „terület leltár"-ának befejezése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az árvízi zónatérkép kulcskérdése a hordalékkúp problematikája. Mégis, még a korábban említett mindenre kiterjedő és pontos modellek segítségével sem elemezhető egy nagyon kicsi terület 75 hordalékkúpja. Ezért a kutatás második szakasza öt zónatérkép kifejlesztéséből áll. Négy ezek közül hordalékkúp, mindegyik más szintű urbanizációval. Egy belterületi folyóvölgy szintén kiválasztásra került. A kijelölt területek a következők: - a Palencia-delta 25 000 lakossal és nehéziparral, - a Carraixet torkolata 100 000 lakossal és egy egyetemmel, - a 2 km

2 területü Л

/ca/a-torkolatvidék a kapcsolódó lápokkal és part menti turisztikai létesítményekkel, - a Benimodo torkolata, ahol a folyóvölgy teljesen eltűnt, és - a Vinalopo völgye. Mind a négy hordalékkúphoz 1:5000 léptékű árvízi zónatérkép készült. Erre a célra egy egyszerűsített módszert dolgoztak ki, mely az áramlás irányának a geomorfológiai előtanulmányokból adódó ismeretén alapul. A hordalékkúpot sávokra bontották a fö csatornától kifelé haladva. A térképek 25, 100 és 500 éves visszatérési periódusra készültek, a zónákat három mélységi kategória szerint osztották fel: 0,4 m alatt, 0,4 és 0,8 m között és 0,8 m fölött. Az eredmények kielégítőnek bizonyultak. A javasolt árvízmélységi zónafelosztás praktikus, mivel a területet minimális károsodású, nagykockázatú és mérnöki beavatkozást igénylő zónákra osztotta. A kidolgozott metódus hatékonynak bizonyult és a terület várostervezésének is nagy segítséget nyújt. Japánban is meghatározták az árvízveszélyes területeket. Az árvízi zónatérképek