Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Veszély, zóna és kockázati térképek 293 17—32 pont szerves altalaj, a tartott vízoszlop 5,0 méter, a töltésben szerves talaj, talpszivárgás, a töltés anyaga nem ismert, töltés vagy altalaj csurgás, töltésszivárgás, mentett oldali rézsűcsúszás, buzgár nagy víznél. Pontszám nélkül azonnal be kell avatkozni, az egynél kisebb biztonsági tényezőjű szakaszok, ha a töltésben repedések vannak, a gátban helyre nem állított árvízkár van, a töltésben vagy altalajban diszperz talaj van, a magassági hiány nagyobb mint egy méter. - a gátkategóriák felállítása a gát állapot osztályozására: — 0-30 pont jó műszaki állapotú gát, — 30-70 pont megfelelő műszaki állapotú gát, — 70—100 pont nem megfelelő műszaki állapotú gát, — > 100 pont veszélyes műszaki állapotú gát. A fenti módszerrel - a nem számszerűsíthető problémákat is össze lehet hasonlítani, - mérlegelni lehetett a gát pillanatnyi állapotát és - a gátak fejlesztési sorolása - bizonyos szinten - elvégezhető. A módszer alapján öt kísérleti szakasz elemzése készült el öt vízügyi igazgatóságon. 3. Zónatérképek A zónatérképeknél valamilyen fizikailag mérhető mennyiség bekövetkezését ábrázoljuk előre meghatározott módon. Lehet a zónatérképeknél a térkép skálája a vizsgált fizikai jelenség bekövetkezésének valószínűsége vagy visszatérési ideje. Készülhetnek zónatérképek — hasonlóan a veszélytérképhez — nemcsak természeti katasztrófákról, hanem emberi beavatkozások eredményéről. A zónatérképek készítésének egyik legismertebb árvizes módja a nyílt ártér térképezése, de zónatérkép készülhet például a népsűrűség területi eloszlásáról is, amit szintén alapadatként használhatunk a kockázat térképezésnél. Tehát a zónatérképeknél a térkép skálája a vizsgált jelenség valamilyen jellemzőjének bekövetkezésének valószínűsége vagy visszatérési ideje. Zónatérképet készíthetünk veszélytérképből is, a veszély(ek) fizikailag mérhető vagy arányosított tulajdonsága alapján. Zónatérképek készülhetnek a veszélytérképek értékelésével, a különböző veszélyességü tartományok lehatárolásával. A megtörtént földrengési adatok feldolgozásával meghatározhatók azok a zónák, ahol például a következő száz évben ötös, hatos