Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
1. füzet - Hajós Béla: Vízfolyások szabályozása a XXI. században
18 Hajós Béla Vízfolyásainkat manapság a vízgazdálkodás egységes szemlélete alapján szükséges szabályozni, azaz csakis azokat a vizeket szabad elvezetni, melyek ésszerű felfogása, hasznosítása nem, ill. csak igen jelentős költséggel volna megoldható. A vizek felfogása, helyszínen tartása, beszivárogtatása, ill. tárolása azért is fontos feladat, mert a vízfolyás vízgyűjtőjén felfogott vizek jelentős segítséget adhatnak a helyi (kistérségi) vízigények kielégítéséhez, ugyanakkor jelentős mértékben csökkenthetik a vízfolyások kiépítésének költségeit (Kaliczka 2000). A kisebb árvízi vízhozamok, kisebb mértékű medrek kialakítása kevésbé változtatja meg a környezetet, kedvezőbb lehetőséget nyújt a medrek természethez közeli kialakítására. A korszerű, környezetbarát vízfolyásrendezés igen fontos eleme lehet a vízfolyás vízgyűjtőjén kialakítandó víztározó, vagy víztározók láncolata, amelyben felfogott vízzel az árhullámok csúcsvízhozamai lecsökkenthetők. Kisebb vízgyűjtőkön (5-500 km 2-ig) kedvező esetben akár az árhullámok adta víztömeg jelentős része is visszatartható. A víztározóknak, a korszerű vízgazdálkodás fontos elemének, a jövőben a vízrendezési feladatok megoldásában a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerephez kell jutni. Magyarországon 1980-ban már 275 tározó működött (OVH 1984), mely az időközben épült síkvidéki vésztározókkal az árvizek elleni védekezés segítése mellett a hasznosítható vízkészleteket is növelte. A tározókban a vízi élővilág részére rendkívül kedvező életfeltételeket teremthetünk s a visszatartott vízhozamok mellett visszatartható a vízfolyás vizével szállított hordalék jelentős része, akár teljes mennyisége is. A felfogott víz több célra hasznosítható, de ha másra nem is, a csökkentett árvízi vízhozamokból származó előny és a víztározók tájképi megjelenése már segít a környezetbarát vízrendezésnek (Kaliczka 1984). Ez azonban megkívánja azt a szemléleti változást, mely a tavak, víztározók létesítésénél, előfeltételként szinte kivétel nélkül valamilyen meghatározott gazdasági feladatot, hasznosítási cél megjelölését kívánja. El kell fogadni, hogy a vízfolyásokon létesített tározók az esetben is hasznos célt szolgálnak, ha nem haltenyésztési, öntözési, egyéb vízhasználati érdek indokolta a létesítést, hanem „csak" a tározó alatti mederszakasz jókarbahelyezése költségeinek csökkentése, környezetvédelmi meggondolásokat figyelembe vevő érdekek kívánják elsősorban építésüket. A tározók az ember rekreációs igényeinek kielégítéséhez is hozzájárulnak, s napjainkban ez az igény egyre erőteljesebb. Vízfolyásaink völgyeiben megtalálhatók azok a helyek, amelyek tározók létesítésére alkalmasak. A tározók létesítésének természetesen a kielégítő vízminőség is feltétele. A vízfolyások rendezése során keresni szükséges a medrek melletti füves, gyepes sávok kialakítási lehetőségeit. A gyakorlat többszörösen igazolta, hogy a gyepes sávok kedvező szüröhatást fejtenek ki a meder felé mozgó iszaprészecskék visszatartásában, ezzel egyidőben a mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák egy részének visszatartásában is. A kialakított gyepes, bokros sávokon kedvező feltételeket teremthetünk a mező és erdő élővilágának. Megfontolandó a középvízi meder bokrokkal történő betelepítése. Ily esetekben a kielégítő biztonságú árvízi mederszelvény kialakításáról gondoskodni kell.
