Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Maros folyása a Gvei-gyói-medencében 171 4. A Maros folyása a Gyergyói-medence után A Gyergyói-medence után, annak északnyugati zugában, jobbról csatlakozik a Maroshoz a Toplica. A Kelemen-havasok és a Görgénvi-havasok közötti nyitott medencén (Mflrcw-áttörés, völgyszoros) szük völgyben jut el Disznajáig, a Beszterce és mogyorósi dombvidék déli részéhez. A Maros völgye itt már igen jól kifejlődött. Ezen a szakaszon bővül a Görgényi-havasokban eredő Görgény és Nyárád mellékfolyókkal. ANyárád torkolata alatt az erdői mezőséget szeli át területére hatol be és nála kisebb, de mégis jelentős vízfolyásokat fogad be. Ezen a szakaszon torkollik jobb oldalon az Aranyos, bal oldalon a Küküllő (a Kis- és Nagykükidlő összefolyása után) a Marosba (IV. táblázat). Ez a két folyó már a Maros természetföldrajzi tájegységének meghatározását is befolyásolja, mivel a két folyó vízgyűjtő területe a Maros vízgyűjtő területének több mint harmadát teszi ki (30 332 km

2 területről gyűjti össze a vizeket). A Maros aztán az Erdélyi-medencén délnyugati irányba haladva Lipp a és Máriaradna között ér ki az Alföldre, ahol hatalmas hordalékkúpot épített ki, majd ebbe újra bevágódott. A Maros teljes hossza 754 km (Lászlóffy 1982), jellemző kisvizi eséseit az V. táblázat foglalja össze. IV. táblázat A Maros fontosabb mellékfolyói A mellékfolyók neve hossza vízgyűjtőjének torkolata jobb bal hossza területe átl. esése torkolata oldal km km

2 m/km m Af. Maros fkmnél Toplita 29 212 33 655 677 Görgény 55 564 17 360 603 Nyárád 78 609 13 287 542 Aranyos 164 2970 6 263 467 Küküllő 249 6157 5 234 398 Ompoly 60 576 17 219 377 Sebes 93 1288 20 215 373 Kenyérvíz 61 358 280 201 343 Gyógy 33 324 24 194 328 Berény 45 408 28 191 322 Sztrigy 92 1926 15 188 310 Cserna 73 738 13 184 301 Dobra 44 183 21 172 266