Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 2001. évi 1. füzet A MAROS FOLYÁSA A GYERGYÓI-MEDENCÉBEN GÓG IMRE 1. A Gyergvói-medence A Gyergyói-medencét északon a Kelemen-havasok nyúlványai, keleten a Gyergyói-havasok, nyugaton a Görgényi-havasok, délen a Maros és Olt folyók közötti 891 m magas Gréces-hegyhát (marosföi hágó) és részben a Hargita-hegység nyúlványai határolják (/. ábra). A Székelyföld északi részén elterülő, tájrajzilag zárt kárpáti medence (Volfkori 1998) a Maros felső medencéje, vagy Gyergyói-lapály néven is ismert. E fenyvesekkel körülvett, gyönyörű medence termékeny fennsík, mely Gyergyóvaslábtól kezdve Maroshévízig terjed. Hossza észak déli irányban mintegy 35 km, szélessége a közepe táján, Gvergyószentmiklós—Borzont vonala között 20 km, a két végpontjánál 5-8 km. A Gyergyó név származhat Szent György vértanú nevéből, vagy egy György nevezetű személytől, mások szerint a népies ,jerjó" szókapcsolatból. Szádeczky (1912) szerint a ,jó" főnév vizet, patakot, folyót jelent. Szerinte a. György-patak nevében megvan a „György-jó" (György-folyó) miből a Gyergyó, azaz Gyergyjó név származott ( Volfkori 1998). Szigorú éghajlata ellenére a Gyergyói-medencét már a XIII. században benépesítette a székelység ( Volfkori 1998). A medence 1968-óta Hargita megye része ( Volfkori 1998). Régióközpontja Gyergyószentmiklós, mely egyben a megye harmadik legnépesebb városi rangú települése. Város még Maroshévíz is (negyedik legnépesebb a megyében). További nagyobb községek: Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergvóditró, Galócás, Gyergyószárhegy, Gyergyóremete, Salamás, Gyergyóvárhegv, Gyergyóújfalu (közigazgatásilag idetartozik Gyergyókilyénfalva és Gyergyótekerőpatak) és Gyergyóvasláb (közigazgatásilag idetartozik Marosfö) (/. ábra). A vulkáni működés következtében a Keleti-Kárpátokban egykor medencesorok jöttek létre, melyek tavakká váltak, majd ezek lassan feltöltődtek, és megőrizték az egykori tófenék tökéletesen sík felszínét. A nehezebb hideg levegő megreked a medencékben és zord hidegek keletkeznek. Ezek közül a legészakibb, a legzártabb és a legmagasabb (700-800 m) a Gyergyói-medence, s ezért egyben a legkeményebb telek (januári napi átlag -6 °C), farkasordító hidegek alakulnak itt ki (Marosi-Sárfalvi 1970). A medence közepe táján, Gyergyóalfaluban (750 m a tenger szintje felett) 1961 óta működik meteorológiai állomás (/. táblázat). Több ízben mértek itt országos hidegrekordot. (1963 =-38,0 °C, 1980. január 30-án a napi átlag-21,2 °C volt.) Gyakori a köd és a hőmérsékleti inverzió, vagyis amikor a medencében megreked a hideg, A kézirat érkezett: 2001.1. 5. Góg Imre, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG. Gyula) nyugdíjasa.