Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

140 Hajós В.—

Fejér L. EMLÉKIRAT VIZSZABÁLYOZÁSAINK nyomás a kormányzatot is tettekre sarkallta. A földmívelésügyi, valamint a közmunka- és közlekedésügyi tárca szakemberei is behatóan kezdtek foglalkozni a kérdéssel olyannyira, hogy az uralkodó, I. Ferenc József 1884-ben, a parlamenti ülésszakot megnyitó trónbeszédében a sürgős teendők között említette a vízjogi törvény meghozatalát. Kvassaynak, mint a törvényjavaslat előadójának, jelentős szerepe volt abban, hogy a jogi szabályozás ne csak a vizek kártételei elleni közös védekezést segítse elő, hanem az új igényeknek megfelelően a vízrendezések, vízhasznosítások terén is kedvező helyzetet teremtsen, s kellő közigazgatási szigorral járjon el a kihágások megtorlása érdekében. A vízjogi törvény meghatározta a folyammérnöki és a kultúrmérnöki hivatalok feladatait, de vélhetően a kétféle hivatal eltérő tárcairányítása következtében időnként nézeteltérés alakult ki a nagyobb hagyományokra tekintő folyammérnöki szolgálat, és a viszonylag frissen szervezett kultúrmérnöki hivatalok munkatársai között abban a kérdésben, vajon a vízgyűjtő területeken végzett vízrendezési, patakszabályozási munkák befolyásolták-e a Tisza vízállásait? „A kultúrmérnöki munkálatok technikai szemponthói ... nem lehettek káros hatással a hazai folyószabályozásokra, de éppen úgy nem lehetséges, hogy a vízjogi törvény által teremtett helyzet, vagyis a vízi ügyeknek két ministerium hatáskörébe való utalása az ármenteseítés kérdésén valamit változtatott, vagy rontott volna. " (3. ábra.) Kvassay (1888) tehát egyértelműen nemleges választ adott a feltett kérdésre, s az idézet szerint a vízi ügyek két tárcához való tartozásában sem látott kivetnivalót, de egészen bizonyos, hogy szemei előtt idővel az állami vízügyek egységes irányításának megteremtése lebegett, hiszen a megosztottság semmilyen körülmények között sem lehetett hatékony. Erre azonban 1889-ig kellett várni, amikor a helyzetet ismerő régi társulati vezető, Szapáry Gyula gróf lett a földmívelésügyi miniszter, aki miniszterelnökének kikötötte, csak akkor vállalja el a tárca vezetését, ha a folyammérnöki ügyek is hozzá fognak tartozni. Tisza ÜGYEBEN # KVASSAY JENŐ Apa 30 kp. B

udapest teas KILIÁN FBIGYES KÖfTYYKEJlESKZDÉSÉBKH 3. ábra. Emlékirat vízszabályozásaink ügyében Figure 3. Memorial document on the matters of water regulation Bild 3. „ Gedenkschrift über unsere Gewässerregulierungen " рис. 3. Меморандум в деле регуляции наших вод