Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 2001. évi 1. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK GONDOLATOK KVASSAY JENŐ SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁN A TISZA-SZABÁLYOZÁS MÚLTJÁRÓL ÉS JÖVŐJÉRŐL DR. HAJÓS BÉLA és FEJÉR LÁSZLÓ A 2000 tavaszán levonult, s sok tekintetben az évszázad legnagyobbjának tekintett tiszai árvíz újra felelevenítette a folyó jövőjével kapcsolatos elképzelések vitáját. Mindez nagyon is rendjénvaló, hiszen az átfogó 7?sza-szabályozás megkezdése óta eltelt több mint másfél évszázad folytonosan változó gazdasági igényeket fogalmazott meg a szabályozási terveket készítő mérnökök számára, ráadásul nem egy esetben az országos és a helyi politika is beleszólt a töltésvonalak irányába. Ha ma ismét más igényekkel állunk elő, azaz egyéb - eddig esetleg fel sem merült — szempontoknak adunk elsőséget a folyó hasznosítása során, akkor egy természetes fejlődési folyamat újabb állomásához érkezünk. A 150 évvel ezelőtt született Kvassay Jenőt nemcsak azért tiszteli a vízügyi közvélemény, mert közel három évtizedig vezette az általa megszervezett egységes szolgálatot, hanem azért is, mert vízügyi politikája nem merev műszaki dogmák halmaza, hanem társadalmi érzékenységről tanúskodó nemzetgazdasági program volt. Kvassaynak a vízszabályozásokkal kapcsolatos nyitott gondolkodását jól érzékeltetik a Vizeinkről c. müvében (1. ábra) megfogalmazott sorok, miszerint: utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek: míg mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani. Lehetőleg sokat és nagy területeket öntözni — ama mód, mellyel mezőgazdaságunkat, népünknek és létünknek eme alapfeltételét, állandó virágzás és jólét fokára emelhetjük. " (Kvassay 1875). A 25 esztendős, természettudományos érdeklődésű gépészmérnök, aki a magyaróvári akadémián mezögazdaságtant is hallgatott, a vízépítészettel elsősorban önszorgalmából, a külföldi és hazai szakkönyvek alapos tanulmányozása révén, ill. a párizsi Ecole des Ponts et Chaussées hallgatójaként került kapcsolatba. Első vízügyi tárgyú munkája becsületére válhatna mindazoknak, akik napjainkban a 71s'za-szabályozásnak, ill. az ármentesítéseknek a töltésezésekkel és átvágásokkal (2. ábra) végrehajtott rendszerét gyökeresen megkérdőjelezik. A kézirat érkezett: 2000. XII. 4. Dr. Hajós Béla oki. mérnök a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöViM, Budapest) államtitkár helyettese. Fejér László oki. mérnök a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény (Budapest) igazgatója.