Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme

120 Kozák Miklós get, ha a lakosság jelentős áttelepítésével jár. Ilyenkor a beruházóknak biztosítaniuk kell, hogy a vízerőmű megépítésével az egész társadalom életszínvonala csak növekedik. Itt nem elég az ígérgetés, az életfeltételek javulásának azonnal kézen foghatónak kell lennie (pl. a Jangce folyó hasznosítása). Az érintett közösségek kulturális sérülékenységét a legnagyobb mértékben minimalizálni kell. Tények sora bizonyítja, hogy a jól üzemelő vízerőmüvek pozitív hatást gyakorolnak a helyi közösségekre, nemcsak társadalmilag, de közegészségügyi vonatkozásban is. A vízügyi létesítmények is számos esetben okozhatnak az előzőhöz képest kedvezőbb és kedvezőtlenebb életviszonyokat. A jövőben feltétlenül biztosítani kell, hogy a létesítmény hasznából azok is megfelelően kárpótolva legyenek, akik számára az hátrányokat okoz. A lényeg itt az, hogy a kártalanításnak teljes körűnek kell lennie, vagyis az illetők mások, vagy a társadalom érdekében sem károsodhatnak. (A károsodásnak napjainkban is számos, megoldatlan problémája van. Pl. akinek a háza mellett új autópályát építenek, ma még nem kárpótolja senki!) 4.2. A vízerőművek környezeti hatásai A kérdéskörrel különösen az utolsó évtizedekben kezdtek foglalkozni a vízerőművek építése kapcsán. Világszerte igen sok tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy az ilyen problémákat mérsékeljük és megoldjuk. A vízerőművek létesítése során az e téren felmerülő főbb kihívások a következők: — Biztosítani a biodiverzitást és a létesítmény gazdaságosságát. Ez egy új kihívás a létesítmény tervezői számára, akiknek kötelességük az ökológiai értékek és ritkaságok, továbbá a teljes vízi élővilág flórájának és faunájának védelme és a tájrehabilitáció. Minimalizálni kell a helyi érdekeltek életfeltételeibe történő beavatkozásokat, sőt törekedni kell ezek javítására. — Optimális vízgazdálkodási feltételeket kell biztosítani a tározó alatti folyószakaszon. E tekintetben figyelembe kell venni valamennyi vízfelhasználó igényeit a teljes érintett (felvízi, alvízi) folyószakaszon, beleértve a lakosság életfeltételeiben szerepet játszó halászatot, ár és belvízi viszonyokat is. — Biztosítani kell a halak vándorlását, amihez megfelelő műtárgyak szükségesek. A turbinák okozta halsérülések elkerülése nehéz kérdés, melynek kutatása ma is folyik. (A Michigan-tóban, a luddingtoni szivattyús energiatározós erőmű üzemelése miatt bár sok hal sérül meg, az mégis üzemel.) — A tározókban minimalizálni kell a hordaléklerakódást. A feliszapolódás csökkenti a tározó hatékonyságát, az alvízben pedig a hordalékban szegény víz eróziókat okozhat. Ezeken a problémákon segíthet az erdősítés, az erózióvédelem és az áteresztő műtárgyak megfelelő kialakítása és jól időzített kezelése (öblítések árvizek idején). — A tározótér vízminőségének védelmében a helykiválasztás a döntő. Trópusok térségében adódnak a legnehezebb problémák, melynek okai a következők: — csapadék egyenlőtlen eloszlása,